„Lezsírozott” paksi bővítés
Az ügyben orosz–magyar államközi szerződés várható, amit az Országgyűlésnek kell jóváhagynia – tette hozzá. Az MTI által idézett szavai szerint a választóknak megfizethető áramra van szükségük, amiben a paksi atomerőmű megkerülhetetlen. A jelenlegi blokkok 2037-ben végleg bezárnak.
Ha a kormány nem tenne lépéseket a termelés fenntartása érdekében, „a rezsicsökkentés megvalósíthatatlanná válna, a magyar gazdaság számára az olcsó áram esélye is lehetetlen lenne”. Emlékeztetett: az Országgyűlés 2009-ben a bővítés előkészítésével bízta meg a kormányt. (A kabinet hivatalosan eddig nem járult hozzá a több ezermilliárdos beruházáshoz.) Már több fordulóban egyeztettek az orosz állammal szakértői és állami szinten egyaránt. „A parlamenti felhatalmazás alapján a tárgyalások a kapacitás fenntartása irányába mutatnak. Ezért kezdtük meg Oroszországgal a tárgyalásokat” – fogalmazott. Egyes kérdésekben a megbeszélések a végső szakaszba értek – tette hozzá.
Az államtitkár szavait az Energiaklub úgy értelmezi, hogy a Paksra tervezett két új blokk építését a korábban ígért pályázat helyett már most Oroszországnak adnák. A siettetésnek nincs szakmai indoka, sőt a bővítés mellett felhozott érvek is hamisak – véli a civil szervezet. A magyar gazdaság hosszú távú áramigénye több módon is kielégíthető. Számításaik szerint ezek közül a legdrágább az atombővítés. A gigaberuházás költségét legalább 3 ezer milliárdra teszik. Ráadásul ez emelné a rezsit, mivel az egység által termelt áram a magyar termelői villamosenergia-ár kétszeresébe, kilowattóránként legalább 30 forintba kerülne. Magyarázatot várnak arra is, hogy a miniszterelnökségi államtitkár miért avatkozott bele a folyamatba.