A legfelsőbb bírói testület elnökének tegnap sem kellett csalódnia, beszámolóját követően is csak ebben a két témában faggatták a média képviselői.

A devizahitelekkel kapcsolatban hétfőn hozott jogegységi határozatot megelőző kormányzati kommunikációval, illetve a döntés után megjelent reakciókkal ( Rogán Antal, a parlamenti Fidesz-frakció vezetője például úgy kommentálta a döntést, hogy a Kúria a bankok oldalára állt) kapcsolatban a véleményét firtató kérdésre elmondta: a közszereplők felvetései, megnyilatkozásai azért fontosak, mert ráirányítják a figyelmet a jelentős társadalmi jelenségekre. Ennél tovább azonban nem mehetnek, nem próbálhatják meg például befolyásolni a bíróságok munkáját – húzta alá.

A devizahitelek súlyos társadalmi problémát jelentenek, a hagyományos jogi eszközökkel nehezen kezelhetők, amint azt jól mutatják az utóbbi időszak perei is – fogalmazott. Darák Péter szerint a bíróságok, így a Kúria is mindazt megtette, amit a rendelkezésére álló eszközökkel megtehetett, a jogállami keretekből azonban nem léphetnek ki.

A terhek és kockázatok aránytalan eltolódását a szerződés utólagos módosításával lehet kezelni, amelynek három módja van. A felek, azaz a hitelezők és az adósok közötti megegyezés, a bírói szerződésmódosítás, valamint a jogszabályalkotás. Miként a Kúria azt a hétfői jogegységi határozatában is kiemelte, a bíróságok egy-egy konkrét megállapodás esetében orvosolhatják a felek között a szerződéskötés után bekövetkezett kedvezőtlen változások hatásait, ám arra nem alkalmasak, hogy tömegesen korrigáljanak szerződéseket. Erre csak a jogalkotó képes, ezért is fordult a kormány november végén állásfoglalásért az Alkotmánybírósághoz.

Hétfői jogegységi határozatában a Kúria azokkal az elvi kérdésekkel foglalkozott, melyek megválaszolásával segítséget nyújthatott a konkrét ügyeket tárgyaló bírók számára. A devizahiteles perekben jellemzően tucatnyi pontban támadják a szerződéseket, ezekből jó néhány kérdést már nem kell a bíróknak vizsgálniuk, például, hogy a devizahiteles konstrukció önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem érvénytelen-e – mondta a Kúria elnöke.

Jelenleg mintegy 1500 devizahiteles per van folyamatban, és mintegy 130 ügyben született eddig jogerős döntés – tette hozzá Wellmann György. A Polgári Kollégium vezetője aláhúzta: a jogegységi határozat kötelező a bíróságok számára, ezért megalkotása nagy felelősség. Ezek a határozatba foglalt, kellően kiérlelt elvi megállapítások segítik a bírói döntéshozatalt.

A jogegységi döntésből tehát nem következik, hogy minden devizahitel érvényes, adott esetekben a bírók ezután is dönthetnek úgy, hogy az adott szerződések egyes részletei vagy akár az egészük érvénytelen.

Darák Péter szerint politikusok nem befolyásolhatják a bíróság munkáját