Erre az évre a GKI egyszázalékos, a Kopint 1,2, a Pénzügykutató 0,9 százalékos gazdasági növekedést vár. Jövőre kicsit nagyobb a különbség, 1,3, 2,0 és 1,6 százalék. A beszélgetés nem a számok körül forgott igazán, hiszen tavaly ilyenkor stagnálást vártak 2013-ra, ehhez képest valóban nagyobb ütemet diktált idén a magyar gazdaság. De Vértes András, a GKI elnöke ezt azzal magyarázta, hogy a 2012-es nagyon rossz mezőgazdasági év után sokkal jobb jött, s ha ezt a hatást kiszűrnénk, akkor nem növekedett volna érdemben a gazdaság.

Ezzel az értékeléssel szállt vitába Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója, mert szerinte az élénkülés jelei láthatók az iparban, az építőiparban, a magánberuházásokban is, vagyis egyelőre nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy hosszabb távon is érvényesül a leszakadás forgatókönyve, amely évtizede meghatározni látszik a gazdasági pályát. Ezzel arra is utalt, amit Vértes András mondott, miszerint a mostani élénkülés csupán átmeneti, az agrárszektor jobb teljesítményéből és az uniós pénzek erőltetett lehívásából táplálkozik. Az egyszeri hatásokra, a reálbéreknek az infláció mesterséges leszorításán át megvalósuló növekedéséből táplálkozó fogyasztásbővülésre utalt Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató tudományos főmunkatársa, aki emlékeztetett rá, hogy a 2013-as büdzsé a ténylegesnél jóval magasabb inflációra alapozódott, s a jövő évi is 2,4 százalékos értékekre épül, holott az MNB a friss jelentésében 1,3 százalékot vár 2014-re. Hozzátette: elmaradt a költségvetési stabilizáció, a legkülönfélébb adóötletek aláásták a növekedés alapjait. Ennek ellenére a hiány a GDP három százaléka alatt marad, mert a kormány mindenképpen el akarja kerülni, hogy az uniós túlzottdeficit-eljárás újrainduljon. Ebben mindenki egyetértett.

A magyar gazdaság rossz nemzetközi megítélésére is felhívta a figyelmet Vértes András, példaként felhozva, hogy a magas kamatok mellett felvett dollárkölcsönhöz képest Kolumbia is olcsóbban jutott finanszírozáshoz. Ezt megtoldotta Petschnig Mária Zita azzal, hogy azért nem javítják a besorolást a nagy hitelminősítők, mert az egyensúlyjavulás nem tartós. Az viszont nyilvánvaló, mondta Palócz Éva, s ebben nem alakult ki vita, hogy az MNB helyesen használta ki a helyzetet, amikor levitte a kamatot, amelynek emelése persze szóba jöhet, ha a nemzetközi folyamatok ezt megkívánják. Például az amerikai jegybank várható lépései miatt.

A gazdasági helyzetben érdemi változásra egyik résztvevő sem számít az előttünk álló választási évben, sőt Vértes András még 2015-ben sem. Arra a kérdésre, hogy egyáltalán lehetséges-e a vélemények áthidalása a leszakadás, a lehidalás folyamatának megállítására, Petschnig Mária Zita és Palócz Éva is igennel válaszolt.