Lapunk úgy tudja, az állami posta már foglalkozik a költségcsökkentést szolgáló összevonások előkészítésével, de döntés még nincs. És a szabad jelzést mindaddig valószínűleg nem is adják meg, amíg le nem zárul a takarékszövetkezetek, pontosabban a hitelintézeteket tömörítő, működésüket felügyelő Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete ősszel elrendelt, 25 százalék mínusz egy szavazat mértékű tulajdonszerzése a Magyar Postában.

Az októberi közlemény szerint a Magyar Posta és a takarékszövetkezetek szorosabb és tartós együttműködésének a kétoldalú megállapodásokon túlmenően a kölcsönös tulajdonosi kapcsolat lehet a biztosítéka. A Magyar Posta ugyanis még a nyáron, a takarékszövetkezeti rendszer átalakítása részeként szerzett tulajdont a takarékok központi bankjában, a Takarékbankban. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) már meglévő részesedése révén az állam így 51 százalékos tulajdonrésszel átvette az irányítást a pénzintézet felett.

Amennyiben elindul a szolgáltatók hálózatainak összevonása, a takarékszövetkezetektől saját banki szolgáltatásaikban jártas szakemberek érkezhetnek a közös hivatalokba és vehetik kézbe a munkát az Erste Bank és az OTP Bank postai szerződésbontásával megnyíló terepen. A postások számára alighanem komolyabb leckének ígérkezik beletanulni a takarékszövetkezetek dolgába, így nem lenne meglepő, ha ők húznák a rövidebbet. Próbáltuk megtudni a Magyar Postánál, milyen szervezeti átalakításokat tartanak indokoltnak a banki szolgáltatások területén bekövetkezett változások nyomán, választ azonban nem kaptunk. Ennek ellenére úgy tudjuk, az összevonások árát azok a postások is megfizethetik, akiknek az állása megmarad. A Magyar Posta ugyanis az év végi prémiumkeretét is részben feláldozná az átszervezés oltárán.

A posta és a takarékszövetkezetek összeköltözését az ügyfelek is megérezhetik majd, főként a kisebb településeken, ahol feltehetőleg meg kell barátkozni a 2010 előtti időket idéző hivatalbezárások lehetőségével. Vagy a takarékszövetkezet, vagy a posta csukhat majd be, vélhetően a rosszabb állapotban lévőre kerülhet lakat. Azt egyelőre nem tudni, hány települést és hány dolgozót érint az átszervezés.

A terveket azonban akár keresztül is húzhatja egy tegnap megjelent kormányhatározat a Takarékbank sebtében elrendelt és március végéig lebonyolítandó privatizációjáról. A forgatókönyv szerint a részvényeseknek december 20-ig közös bizottságot kell létrehozniuk, Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszternek pedig január 15-ig nemzetközi pályázatot kell kiírnia a banknak a Magyar Posta, illetve az MFB kezében lévő, összesen 51 százalékos állami tulajdonrészére. Március 15-ig dönteni kell a nyertesről, hó végéig pedig a privatizációs szerződést is szignálni kell. A vevőjelöltek között előnyben kell részesíteni a többségi tulajdonost, azaz a takarékszövetkezeti szektort, de a döntő értékelési szempont a vételár. A kormányhatározat indoklása szerint a szövetkezeti hitelintézeti szektor átalakítása a kabinet tervei szerint alakul, és az eddig felmutatott pozitív változások visszafordíthatatlanok – vagyis ezért nincs szükség tovább az állami szerepvállalásra.

A lapunk által tegnap megkérdezett takarékszövetkezeti vezetők attól félnek, most sor kerül arra, amitől a szövetkezeti rendszer nyáron indult átalakítása óta tartanak: külső befektető kezébe kerülhet a Takarékbank, és így közvetve a takarékok feletti irányítás. Ha ugyanis a kormány célja az lenne, hogy a bankot visszaadja a szövetkezeteknek, akkor az eladásról előzetesen egyeztetett volna a szektor képviselőivel, ám ilyen megbeszélésről a megkérdezett takarékok vezetőinek nincs tudomásuk.