Háromszázalékos az alapkamat
Az infláció nem szempont – ez kiderül abból az előzetes kommentárból is, amit a monetáris tanács a részleteiben holnap ismertetendő új negyedéves inflációs jelentéshez fűzött. Ebben az MNB átértékelte álláspontját, és a 2014-re vonatkozó 2,4 százalékos fogyasztói árindexet 1,3 százalékosra módosította. A változtatást a novemberi rezsicsökkentés indokolja, annak durván egyszázalékos inflációcsökkentő hatását ugyanis a korábbi előrejelzés még nem tartalmazta. Mint ahogy nem tartalmazhatja a jövő év elejére időzített harmadik körös energiaár-csökkentést, aminek egyelőre mind az időpontja, mind a mértéke kérdéses. Az MNB azzal kalkulál, hogy az árindex még 2015-ben is 20 bázisponttal a háromszázalékos jegybanki célszint alatt marad, azaz az árstabilitást nem fenyegeti veszély. Mint ahogy a gazdasági növekedés fenntarthatóságát illetően sincsenek aggályai a MNB elemzőinek, akik nem változtattak a jövő évi 2,1 százalékos előrejelzésükön, 2015-re viszont 2,5 százalékos GDP-bővüléssel számolnak, nyilván a Matolcsy György nevével fémjelzett kétezermilliárd forintos újabb növekedési hitelprogram élénkítő hatásainak maximális figyelembevételével. Banki elemzők szerint a növekedés „beszorul” az 1,5-2 százalékos sávba.
A kamatcsökkentésekre egyre szűkebb a monetáris tanács mozgástere, különösen az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) felől érkező hírekre kell figyelni. A havi 85 milliárd dolláros kötvényvásárlási programból (QE3) való lassú visszavonulás ugyanis egyre aktuálisabb. Az amerikai gazdaság egyre stabilabb állapotára tekintettel az elemzők kétharmada azt várja, hogy a ma záruló kétnapos kamatdöntő ülése után a Fed utalásokat tesz a keretösszeg csökkentésére és annak várható kezdő időpontjára. A pénznyomda közelgő leállításának hírére piaci turbulenciák alakulhatnak ki, mint ahogy ennek első megpendítésekor, idén májusban is élénk reakciókat láthattunk. Az állampapírhozamok meglódultak, a feltörekvő piacokról – közte Magyarországról is – megindult a tőkekivonás. Legalábbis átmenetileg. Ez is megfontolásra késztetheti majd a monetáris tanácsot. A Bloomberg elemzői konszenzusa szerint a kamatvágási ciklus alját 2,7 százaléknál éri el az MNB, onnan már nincs tovább. Igaz, az ilyen kijelentéseket eddig rendre felülírta az élet.
Büntetés jár az áthárításért
Első fokon pert nyert a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Sberbankkal szemben egy nyár óta tartó vitás ügyben.
Az MNB jogelőd felügyeleti hatósága júniusban kötelezte a hitelintézetet arra, hogy 233 millió forintnyi jogtalanul beszedett díjat fizessen vissza az ügyfeleinek. Akkor ugyanis a pénzügyi felügyelet azt állapította meg, hogy a bank március 2-ától „Könyvelési díj” címén új díjat vezetett be húsz, már meglévő számlacsomagja, valamint két bankkártyája esetében, a tranzakciós illeték áthárítása érdekében. Ez pedig törvénybe ütköző. A döntést viszont vitatta a pénzintézet, s ezért bírósághoz fordult, az ügyben pedig most született meg az elsőfokú bírósági ítélet.
