A kabinet ugyan hétfőn ülésezett, de akkor még nem ismerte a Kúria állásfoglalását, úgy tudjuk azonban, hogy még karácsony előtt újra összeülhet a kormány, és foglalkozhat a kérdésekkel. Orbán Viktor miniszterelnök ugyanis a jövő évi parlamenti választások miatt nem engedheti meg magának, hogy ne „rendezze az ügyet”, bár az Európai Bíróság döntése – amire a Kúria is vár – csak valamikor tavasszal születik meg. Másrészt a kormányfő emelte kampánytémává a devizahiteles-kérdést azért, hogy ellensúlyozza a Jobbik kormányellenes kommunikációját ezen a fronton. Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár már hetekkel ezelőtt arról beszélt a parlamentben, hogy a devizahitelesek helyzetének végleges rendezéséhez szeretnék megismerni az Európai Bíróság állásfoglalását a kérdésben.

Volt olyan kormányközeli szereplő hétfőn, aki azt mondta lapunknak: a Kúria határozata „nem is tűnik jogegységi döntésnek”. Egy másik magas rangú forrásunk viszont elismerte, kockázatot vállaltak azok, akik devizahitelt vettek fel, de szerinte a szerződések azon a ponton mindenképpen támadhatók, hogy az ügyfeleket tájékoztatták ugyan a pénzintézetek arról, számolniuk kell árfolyam-ingadozással, arra viszont nem hívták fel a figyelmüket a szerződés aláírása előtt, hogy akár folyamatosan és nagy arányban is drágulhat az euró, illetve a svájci frank a forinthoz képest.

Rétvári Bence tegnap újságírói kérdésre válaszolva arról beszélt, hogy szerinte a Kúria döntése nagyon sok kérdésre nem adott választ, más esetekben pedig nem a devizahitelesek kérelmének megfelelő megoldást fogalmazott meg. A kérdések jó részénél csak a hatályos jogszabályok szűk körű ismertetésére és nem tágabb körű értelmezésre szorítkozott. Ezáltal a helyzet ugyan stabilizálódott, de nem oldódott meg – fogalmazott. Az államtitkár úgy látja, a Kúria lényegében a bankok érveit fogadta el, és tulajdonképpen azt válaszolta meg, hogy a „devizahitel valóban devizahitel”. A kormány számára persze ez is fontos, mert ehhez mérten lehet a későbbiek folyamán a különböző törvénycsomagokat, jogszabály-módosításokat kidolgozni.

A kormány azért szeretné, hogy a Kúria fogást találjon a devizahiteles szerződéseken, mert csak valami általános probléma, például a jelenleg mintegy 3500 milliárd forint értékű devizaalapú jelzáloghitel-állomány részleges érvénytelensége adhat a kabinetnek lehetőséget, jogalapot arra, hogy belenyúljon ezekbe a szerződésekbe. Az Alkotmánybíróság egy még 1991-ben született határozata szerint az állam csak kivételes esetekben határozhatja meg a már megkötött szerződések tartalmát. Ilyen rendkívüli helyzet nélkül azonban a kabinet „csak” olyan, nem visszamenőleges és nem kötelező, általános érvényű intézkedéseket hozhat, mint amilyen például a végtörlesztés vagy az árfolyamgát, így azonban nem tudja megvalósítani azt a célját, hogy kivezesse a devizahiteleket, és végleg megszabaduljon a problémától.

A Kúria azonban eddig minden kérdésben úgy találta, hogy a devizahitelek megfeleltek a jogszabályi előírásoknak: a szerződések egyoldalú módosításában, az árfolyamkockázat teljes mértékben az ügyfélre hárításában vagy az árfolyamrés kérdésében a bankok a törvények szerint jártak el. Egy kérdés maradt nyitva: az, hogy egyoldalú szerződésmódosítás átlátható-e az ügyfél számára. Ha ugyanis nem, akkor – hiába törvényes – tisztességtelen és így érvénytelen. A Kúria most arról vár állásfoglalást az Európai Bíróságtól, hogy egyáltalán vizsgálhatja-e ezt a kérdést.

Amennyiben a Kúria végül ebben az ügyben sem a kormány szája íze szerinti döntést hoz, akkor a kabinet már csak az Alkotmánybíróságra számíthat. A kormány november végén kért állásfoglalást a testülettől: egyrészt arra kíváncsi, hogy milyen esetekben nyúlhat bele az állam magánjogi szerződésekbe, másrészt például arra, hogy megfelel-e az alaptörvénynek az árfolyamkockázat adósokra hárítása, vagy a szerződések egyoldalú módosítása.