A beruházás apropóját az adta, hogy a különféle dossziék között eligazodó, képzett titkárnő munkakörét ellátó számítógépes megoldás feladataihoz mérten „szőkének” bizonyult. Adatlapjai kitöltésénél legalábbis használói, zömében rendőrök, akarva-akaratlanul, de könnyedén megtévesztették. A magyar Robotzsaru így gyakorta téves eredményekre jutott.

A nemzet géprendőréből a fejlesztések után sem vált Terminátor. Az ezredfordulón Robotzsaru-2000 néven százmillió forintból szolgálatba állított, majd 2006-ban Robotzsaru-NEO néven korszerűsített rendszer autót vezetni, igazoltatni, lőni ma sem tud, bevetésre küldeni nem lehet. Felokosításának költségei az elmúlt két évben valahogy mégis elszabadultak. Olyannyira, hogy az Országos Rendőrfőkapitányság (ORFK), a megyei főkapitányságok, a Köztársasági Őrezred, a Nemzeti Nyomozó Iroda, a Készenléti Rendőrség, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, illetve a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet által egyaránt használt Robotzsarura csak 2012–2013-ban 2,2 milliárd forintot költöttek. Lehetőség szerint a legnagyobb titokban.

A kormányváltás utáni első érdemi felújítással 2012 végére készültek el. Méghozzá az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának 2011 novemberében megszavazott jóváhagyásával, „Magyarország alapvető biztonsági érdekeire hivatkozva”, a közbeszerzés megkerülésével. A beruházás részleteiről a BM-ben keveset árultak el lapunknak. Ezen pedig érdemben az sem változtat, hogy adatigénylési kérelmünkre a tárca iratkezelési és adatvédelmi főosztálya a Robotzsaru „újrafejlesztéseinek támogatása” tárgyában 2012 márciusában aláírt szerződés postázásával válaszolt.

A dokumentum szerint a titkos megbízatás a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek (BMGE) jutott. Az intézmény villamosmérnöki és informatikai karán 229,7 millió forintért foltozták be a Robotzsaru páncélján tátongó lyukakat. De, hogy a BMGE Közigazgatási és Informatikai Központja pontosan min dolgozott a rendelkezésére álló 259 napban, a szerződés szövegéből nem derül ki.

Mint ahogy a BM közlése arra sem ad választ: a költséges fejlesztés meghozta-e a várt eredményt. Ez leghamarabb 2017 tavaszán derülhet ki, amikor a projektben részt vevők titoktartási kötelezettsége lejár.

Akárhogy is volt azonban, annyi bizonyos, a BM nem érte be a 2012-es fejlesztésekkel. Az idén novemberben ismét országgyűlési bizottsági felmentést kért a közbeszerzés mellőzéséhez. Most a „Robotzsaru szakrendszerének továbbfejlesztéséhez kapcsolódó rendszertervezési szolgáltatás” igénybevételéhez kellett a különleges feljogosítás. Próbáltuk megtudni, mi volt a tartalma a gyakorlatban az újabb projektnek, de a szaktárca adatkérési kérelmünkre adott válaszában nagyvonalúan elsiklott a kérdés felett. Így hivatalosan nem lehet tudni, hogy a titkos beszerzést végül lefolytatták-e. Mindenesetre erre enged következtetni, hogy a BM mentesítési kérelmének bizottsági jóváhagyását követően a minisztérium bejelentette: az Európai Unió pénzéből újabb mintegy kétmilliárd forintot áldoznak a Robotzsaru fejlesztésére. A híradások szerint a brüsszeli kassza számlájára vesznek négyezer számítógépet, és megerősítik az immár 2.0-ás Robotzsaru közlekedésbiztonsági és igazgatásrendészeti elemeit is. Új beléptető- és biztonsági rendszert kap a Teve utcai rendőrpalota, és korszerűbb ügyfél-irányítási és biztonsági rendszerrel látják el a Rendőrségi Igazgatási Központot. De napirenden van a BM ugyancsak bizottsági felmentéssel 154 millió forintért kiterjesztett „szövegbányász” rendszerének és a Robotzsarunak az összekapcsolása is.

Tisztelgés Pintér Sándornak. A számítástechnikai eszközök kezelése nem megy ilyen flottul