A stadionépítés büdzséje
Az államháztartás központi alrendszerében 15 ezermilliárd forint bevétel és 16 ezermilliárd forint kiadás után alakul az egyenlegmínusz ezermilliárd körül, ami az épp a 30 ezermilliárd forint fölé lóduló GDP 2,9 százaléka lesz az uniós elszámolásban (némi statisztikai módosítás meg az önkormányzatok és az állami vállalatok egyenlegrontó tényezőinek hozzáadása után). Varga már korábban többször hangsúlyozta: tartani fogják a deficitcélt, és nem választási költségvetés készült – ennek ellenére sok olyan elem van a büdzsében, amely arra utal, hogy a jövő tavaszi voksolás befolyásolhatta a gondolkodást.
Most a miniszter azt mondta: a pénzügyi stabilitás megteremtése és a családosok terheinek érdemi csökkentése volt a cél, és mindkettő teljesült, s a legnagyobb nyertesei a büdzsének a családok lesznek. Nem mondta, de a sport és ezen belül is a futball ezt azért valószínűleg übereli. A nagyobb létesítmények építésére több mint 80 milliárd megy el, ezen belül a focistadionok viszik el az összeg több mint négyötödét. Ezenkívül a sport új adókedvezményeket is kapott – a támogatások növekedése így összemérhető a családoknak a gyermekkedvezmény kiterjesztésével odaadott mintegy 60 milliárddal.
Varga egyébként nem győzte most sem eléggé hangsúlyozni, hogy a jövő évi költségvetésben nincsenek vesztesek, hiszen minden terület, minden minisztérium többet kap, mint az idén, vagy legalábbis ugyanannyit. Ez persze területenként igaz, de minden részletében nem: a kulturális büdzsé átvariálása után például a Nemzeti Kulturális Alapnak valamivel kevesebb jut az ideinél, miközben a duplájára növelték a Magyar Művészeti Akadémia támogatását. De csökkent az adóhivatal kerete is, és ötödével kevesebb (12,4 helyett 9,8 milliárd forint) jut a turizmusra is. Utóbbi az ilyen célú kiadások jelentősebb arányú csökkenését jelenti, a keret legnagyobb fix tétele ugyanis a Forma–1-es licencdíj kifizetése.
A legnagyobbat azonban ott vágták, ahol látszólag nem fáj: a tartalékok az ideinek majd a felére, 220 milliárd forintra csökkennek, pedig erre jövőre is szükség lehet, például a rezsicsökkentés miatt. A nemzetgazdasági miniszter korábban már hívta ugyan a jövő évi költségvetést a rezsicsökkentés büdzséjének is – noha erről konkrétan a javaslatban nem sok szó esik, azért az infláció csökkenése hat a bevételekre. Igaz: a most tervezett harmadik rezsicsökkentéssel nem kalkulálhattak a számokban, ám Varga szerint minden olyan intézkedésre fedezetet nyújt majd a 220 milliárdos tartalék, amivel nem számoltak. (Ilyen a minimálbér-emelés hatásának átvezetése a közszférában.)
A tervezet legnagyobb bizonytalanságát azonban az áfabevételek teljesítése jelenti – erre hívta fel a figyelmet a Költségvetési Tanács korábban. Kovács Árpád, a testület elnöke a zárószavazás előtti felszólalásában az idei gazdasági fordulatra hivatkozva reálisnak nevezte a kormány növekedési prognózisát, ugyanakkor ismét azt közölte: „jelentős kockázatok” rejlenek a hiánycél tartásában.
A törvényjavaslatban két százalék körüli növekedéssel és 2,4 százalékos pénzromlással számoltak – Varga szerint a most egy százalék alá zsugorodó inflációs ütem ellenére nincs felültervezve egyik szám sem. (Ehhez képest a jegybank már 1,3 százalékos indexszel kalkulál.) A miniszter hangsúlyozta: a magasabb maginfláció miatt várható az árnövekedés ütemének gyorsulása. (Ha mégsem volna igaza, akkor az ismét azt jelentené, hogy a nyugdíjak reálértéke növekszik: az idén 5,2 százalékkal emelték a nyugdíjakat a korábbi inflációs terv miatt, ám a rezsicsökkentések után a pénzromlás csak két százalék alatt lesz.)
Kipukkan a lufi
Bajnai Gordon szerint a jövő évi költségvetés tisztességtelen, mert olyan növekedésre alapoz, ami ki fog pukkadni, és ennek az árát mindenki meg fogja fizetni. A kormány most csak a választási túlélésre játszik, hosszú távra feladta az adósságcsökkentést, és két év múlva fél százalék körüli tartós növekedési pálya lesz – tette hozzá az Együtt–PM szövetség vezetője. Lehet, hogy az állampolgárok kapnak egy vonzó fizetésemelést, vagy az alacsony infláció kedvező lesz számukra, de jövőre a második fél évben elveszik tőlük azt a többletet, amit az első évben megkaptak. Hangsúlyozta, hogy az irreális növekedési várakozások miatt tarthatatlan a bevételi oldal, és középtávon a kormány programjának vesztesei lesznek a munkavállalók. (MTI)
Pluszpénz a közmunkásoknak
Összesen 4,4 milliárd forintba kerül, hogy januártól a tervezett inflációval, azaz 2,4 százalékkal emelik a közfoglalkoztatottak bérét – fejtette ki tegnapi tájékoztatóján Czomba Sándor, a nemzetgazdasági tárca államtitkára. Ennek a forrását tartalmazza a közfoglalkoztatás finanszírozására elkülönített 184 milliárd forintos keret. A programban részt vevők alapbére így bruttó 77,3 ezer, nettó 50,6 ezer forint lesz. A szakképzett közfoglalkoztatott garantált bére bruttó 99,1 ezer, nettó 65 ezer forintot tesz majd ki – idézi az MTI az államtitkárt.
– Egyáltalán nem lehetünk elégedettek a béremeléssel – fogalmazott a Népszabadságnak Kordás László, a Közmunkás Szakszervezet főtitkára. Az inflációkövető növelés sokaknak csak pár száz, legfeljebb pár ezer forintos pluszt jelent. Megjegyezte: a bérfejlesztés azért is kevés, mert a közfoglalkoztatottak a pénzt csak a ledolgozott hónapok után kapják. Véleménye szerint a nettó alapbérnek el kellene érnie a 2010-es minimálbért, a 60,2 ezer forintot. Ehhez 20 százalék fölötti emelésre lenne szükség. A főtitkár elpanaszolta, hogy se ők, se más érdekvédelmi szervezet nem tudott ez ügyben egyeztetni a kormány képviselőivel. (Á. A.)
