Pofátlan vég
A módosítás értelmében január elsejétől 75 százalékra csökkenhet a végkielégítések különadójának mértéke a mostani 98 százalékról a közszférában. A 2010-ben óriási viták közepette, tulajdonképpen visszamenőleges hatállyal hozott törvény értelmében az állami és önkormányzati vezetők, képviselők, a köztulajdonban álló cégek vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai a végkielégítésük kétmillió forint fölötti része után 98 százalékos különadót kell hogy fizessenek. Az állami cégeknél foglalkoztatottak esetében a 3,5 millió forint fölötti részre vonatkozik a szabály. A törvény az előző kormányzatban tevékenykedő, a váltás miatt távozó vezetők magas összegű végkielégítését kívánta kizárni, de így a 30 éves munkaviszony után távozó köztisztviselők sem kaphatták meg a nekik járó összeget (kivéve, ha nyugdíjba vonultak). A jogszabályt alkotmányellenesnek is találta az Alkotmánybíróság, erre fel módosította úgy a kétharmados többség a taláros testület jogkörét, hogy ne szólhasson bele a kérdésbe.
A titokban benyújtott javaslatot most Lázár János miniszterelnökségi államtitkár és Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője is azzal magyarázta, hogy a kormány csak a további pervesztéseket akarta megakadályozni a módosításokkal. (Ezzel kvázi elismerték, hogy a 98 százalékos adó valóban ellentétes az uniós joggal.) Eddig csak az nem kapta vissza a 98 százalékos különadót az Emberi Jogok Európai Bíróságán, aki nem támadta meg –ráadásul a perköltséget is a magyar államnak kellett állnia minden esetben. A strasbourgi testület november elején hozott jogerős döntést három, a magyar különadót érintő ügyben (mindegyik esetben a magyar állam képviselője fellebbezett), és helyt adott az elsőfokú, a magyar államot elmeszelő ítéletnek. A bíróság megállapítása szerint ugyanis a tulajdonhoz való jogot sérti a 98 százalékos különadó. A testületnek e tekintetben az elvonás mértékével volt a problémája, azt aránytalanul nagynak találták.
A jogi szakértők szerint a kabinet lépéskényszerben volt: ha nem mérséklik az adó mértékét, akkor ezután is folyamatosan lehet perelni az államot, és a teljes összeg (no meg a perköltség) jár vissza. A mostani mérséklés így próbálkozásnak tekinthető, hátha a 75 százalék nem minősül majd túlzott elvonásnak.
„Bár van két rossz gyerekem, a 98 százalékos adót az édesgyermekemnek nevezhetem, mert magam kezdeményeztem a pofátlan, arcátlan végkielégítések megadóztatását. De perek vannak folyamatban az Európai Bíróság előtt, és vagy marad a 98 százalék, és ezeket a pereket folyamatosan elveszítjük, vagy módosítunk. A kérdés tehát az: 98 százalék vagy nulla! Számomra a 75 százalékos adó a végkielégítésekre, melyeket az EU is elfogad, vállalható kompromisszum” – mondta Lázár János.
A Népszabadság kérdésére, hogy miért ilyen „eldugva” terjesztette be a módosítást egy agrártörvény szabályozásában Fazekas Sándor mezőgazdasági miniszter, Lázár János nem adott érdemben választ. A megismételt kérdésre az év végi parlamenti törvényhozási renddel indokolta a választást. Igaz: az év végén azért a költségvetési törvényhez is be lehetett volna nyújtani ilyen javaslatot, arról is pont ugyanilyen ütemben szavaznak, és több köze is volna a változtatás tárgyához. (Veres János volt szocialista pénzügyminiszter egyébként a büdzsé záróvitájában fel is vetette, hogy a más törvénybe foglalt módosításról a Költségvetési Tanácsnak is állást kellene foglalnia, hiszen érinti a bevételi terveket. Más kérdés: a tétel költségvetési szinten nem jelentős, ebből a forrásból alig van bevétele a büdzsének. Egyéb ellenzéki felvetések szerint a kormány csak saját klientúrájának akar kedvezni.)
Azt, hogy miért éppen 75 százalékra csökkentenék az adót, Lázár azzal indokolta: ezt a mértéket már az Európai Bíróság is elfogadta Franciaország esetében. Más kérdés: ott az egymillió euró, vagyis a 300 millió forint feletti (éves) jövedelmekre vetik ki ezt az adót, persze a megszokott adótábla feletti sávos rendszerben (leginkább a túl magas focista- és egyéb sztárjövedelmeken felháborodva). A normális emberekre vonatkozó adótábla legfelső kulcsa Franciaországban egyébként 46 százalékos, ezt is a 150 ezer euró (45 millió forint) feletti jövedelmekre alkalmazzák. A kétmillió környéki jövedelmeknél Franciaországban 5,5 százalékos az adó – ez alatt pedig nulla százalék.
