Érvényesek a devizahitelek
Az állásfoglalás szerint az ügyfelek – bár forintot kaptak kézhez, de valójában – devizában adósodtak el, és ezért az árfolyam változásából adódó kockázatot is nekik kell viselniük. Pusztán az árfolyamkockázat miatt a szerződések nem ütköznek sem jogszabályba, sem a jó erkölcsbe, nem színlelt megállapodások és nem is uzsoraszerződések. A hitelek attól nem válnak érvénytelenné, hogy olyan mértékben gyengült a forint árfolyama és ugrott meg emiatt a havi törlesztőrészlet, ahogy az a szerződéskötés idején még nem volt előre látható.
A Kúria kimondta továbbá, hogy csak azért nem válik érvénytelenné egy egész szerződés, mert esetleg valamely pontja érvénytelen. Amennyiben a teljesítést (értsd: a kölcsön törlesztését) a problémás pont nem lehetetleníti el, a hitelt továbbra is fizetni kell. A legfőbb bírói fórum állásfoglalása szerint, ha az érvénytelenség oka kiküszöbölhető, a bíróságoknak arra kell törekedniük, hogy a szerződéseket érvényessé nyilvánítsák. (Maga a Kúria is így járt el idén nyáron, amikor egy devizahiteles szerződést úgy tett érvényessé, hogy utólag átíratta az érintettekkel.)
A legfőbb bírói fórum három hete döntött arról, hogy a devizahiteles perek gyors és lehetőség szerint egységes szempontok szerinti elbírálásának érdekében jogegységi eljárást indít. (A bíróságoknak kötelező figyelembe venniük a jogegységi határozatokat, a devizahiteles perekben a most tisztázott kérdésekben ezután csak egyféle döntést hozhatnak.) A Kúria hét kérdésre kereste a választ: ezekből hatot most helyre tett, míg az egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatban egyelőre az Európai Bíróság állásfoglalására vár. A luxembourgi székhelyű szervezet várhatóan februárban dönt az ügyben, a Kúria ezután határozhatja meg, mikor felel meg az átláthatóság követelményének a megállapodások egyoldalú módosítása.
– Csalódottak vagyunk, mert a legfőbb bírói fórum is a bankok oldalára állt, hiszen ez a döntés egyértelműen azt mondja ki, hogy az árfolyamkockázatot az ügyfeleknek kell viselniük – így értékelte Rogán Antal hétfői sajtótájékoztatóján a Kúria jogegységi határozatát. A Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerint nemcsak az a fontos, amiben már döntött a Kúria, hanem az is, amivel még nem foglalkozott, így az egyoldalú kamatemelésekkel és az árfolyamréssel. – Meggyőződésünk szerint ez két olyan terület, amelyben a bankok egyértelműen megkárosították az adósokat.
Arra a kérdésre, hogy lesz-e a választások előtt kormányzati lépés, úgy válaszolt: tájékozódnak, megismerik a Kúria határozatának részleteit. Azt nem értette, a Kúriának miért kell az Európai Bírósághoz fordulnia, hiszen – fogalmazott Rogán Antal – megítélése szerint a Kúria elég bölcs ahhoz, hogy maga is meg tudja hozni a döntését. Azon az elképzelésen nem változtat a kormány, hogy a devizahiteleket ki kell vezetni. A parlamenti jogalkotási folyamat során megvan rá a lehetőség, hogy ebbe az irányba tartsanak, de – tette hozzá – nyilván figyelemmel kell lenni a bankok teherbíró képességére is.
A Népszabadság kérdésére, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök és a frakcióvezető is azt mondta korábban egy a devizahitelesek számára kedvezőtlen Kúria-döntés után, hogy az jogszerű volt, de erkölcstelen, most viszont a legfőbb bírói fórum azt is kimondta, hogy nem ütköznek jó erkölcsbe a devizahiteles szerződések, Rogán Antal úgy reagált: a jó erkölcs egyszerre hétköznapi és jogi fogalom, a kettőt szét kell választani. – Én azt mondom önnek, hogy a hétköznapi értelemben mindenképpen a jó erkölcsbe ütközik, ha valaki úgy tájékoztatja a kockázatokról ügyfelét, hogy „persze ilyen van, de úgysem lesz így” – fogalmazott. Rogán Antal szerint azt ugyan elmondták a közjegyzők, hogy az árfolyamkockázatot az ügyfél viseli, de azt a mellette ülő bankár már nem tette hozzá, hogy ez nem egy minimális veszély. A sajtótájékoztatón a frakcióvezető azt javasolta a devizahiteleseknek, hogy lépjenek be az árfolyamgátba. – Amíg a végső jogi helyzetet nem ismerjük, az árfolyamgát kiszélesítése mindenkinek segítséget jelent – mondta.
Munkatársunk megkeresésére sem Navracsics Tibor igazságügy-miniszter, sem Répássy Róbert igazságügyi államtitkár nem kívánta kommentálni a Kúria döntését. Lapunk kérdésére Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára elmondta, hogy a Kúria döntésével megerősítette: a bankszektor eddig is jogkövetően járt el, a devizahiteles szerződések élő és jogszerű megállapodások, amelyeket teljesíteni kell.
