Nem várható gyors előrelépés Horváth András, áfacsalásokat feltáró volt adóellenőr ügyében: az igazság szálainak felfejtéséhez vezető út első állomását ugyanis a büntetőjogi felelősség megállapítására irányuló ügyészségi eljárás jelenti. Ha az eredményesen zárul, akkor következhet csak a politikai vita az adóhatóság 2002 és 2013 közötti, kiemelt adózókkal kapcsolatos gyakorlatát vizsgáló bizottságban. Utóbbi létrehozását Schiffer András (LMP) és Ángyán József (független) kezdeményezte, összegyűjtötték hozzá a szükséges 78 képviselői aláírást.

A vizsgálóbizottság felállítását az alkotmányügyi bizottság hétfői ülésén egyhangúlag támogatta. A bizottság ugyanakkor módosító indítványt nyújt be a parlamenthez, melyben az országgyűlési törvényre hivatkozva a vizsgálóbizottság munkájának megkezdését az ügyészségi eljárás eredményes lezárásához kötik. Így viszont könnyen előfordulhat, hogy a papíron felállított bizottság érdemi munkát már nem fog végezni ebben a parlamenti ciklusban – amennyiben az ügyészség kiterjedt és időigényes vizsgálat lefolytatása mellett dönt.

Schiffer András a vitában hangsúlyozta, hogy a vizsgálóbizottság tevékenysége nem vonatkozna folyamatban lévő büntetőügyre. Egy parlamenti vizsgálóbizottság nem veheti át a nyomozó hatóságok szerepét – tette hozzá. Arra kíváncsiak, hogy 2002-től korábbi vagy jelenlegi kormányzati személyek konkrét adóügyekben adtak-e utasításokat. A képviselő nem támogatta a bizottság módosító indítványát, mert az a vizsgálóbizottság „kiherélését” jelenti, és azt is, hogy ebben a ciklusban nem fog létrejönni a testület.

Gulyás Gergely fontosnak nevezte a politikai tanulságok levonását, ezért javasolják, hogy legyen vizsgálóbizottság, de csak ha a büntetőeljárás lezárul – idézi a Fidesz-képviselőt az MTI. A téma szerepelt a költségvetési bizottság tervezett napirendjén is, ott az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének meghallgatását kezdeményezték.

Kormánypárti javaslatra azonban levették a napirendről Domokos László meghallgatását, amit ők is azzal magyaráztak, hogy meg kell várni a hatósági vizsgálatot. Az ÁSZ délután kitette honlapjára saját vizsgálatainak összefoglalóit. Ebből kiderül, hogy az elmúlt tíz évben 23 ellenőrzés érintette az adóhatóságot, ebből hét az adóztatási tevékenységre vonatkozott, a szabályszerűség mellett eredményességi és hatékonysági szempontokat is figyelembe véve. Megállapításaikat a NAV megfogadta, a hibákat kijavította. A 86 oldalas anyagban az áfacsalás három helyütt szerepel, de csak a 2004–2006-os időszakban, ott is érintőlegesen említik a fiktív export és az adóbeszedési hatékonyság kapcsán.

Terítéken marad a cukoráfa

Még nincs elveszve a cukorágazatban a fordított áfafizetés bevezetésének ügye – hívja fel a figyelmet közleményében a nemzetgazdasági tárca. Indoklásuk szerint az Európai Bizottság csak a sürgősséggel történő bevezetést utasította el, azaz a magyar igényt a normál, hosszabb ideig tartó eljárás keretében kell majd elbírálniuk. A tagállamok nyártól az úgynevezett gyors reagálási mechanizmus keretében kérhetik a fordított adózás bevezetését azokban a szektorokban, ahol súlyos áfacsalások hirtelen jelennek meg. A bizottság gyorsértékelése szerint Magyarországon nem ez a helyzet, mert a cukor-nagykereskedelem terén nálunk évek óta folyamatosak a visszaélések. Ezt Orbán Viktor egy hónapja, a Magyar Cukor új kaposvári silójának avatóján is elismerte. „Itt kérem nagy disznóságok vannak, olyanok, amelyek nemzetgazdasági méretű károkat okoznak” – érvelt akkor a miniszterelnök, s bejelentette, hogy Brüsszelhez fordulunk a fordított áfafizetés bevezetésének érdekében. (K. B.)

Schiffer szerint a Fidesz nem akarja kivizsgálni az ügyet