A feltételek változhatnak, de a kölcsön visszajár
A jogegységi határozat célja, hogy iránymutatást adjanak a szerződések érvényességével kapcsolatban felmerült kérdésekben. A Kúria polgári kollégiuma ma tárgyal első alkalommal a kollégiumvezető által előterjesztett, az eddigi perek tapasztalatainak összegzése alapján készült javaslatról.
Miután ezúttal nem konkrét ítéletekről lesz szó, hanem a „joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében szükséges elvi kérdések” eldöntésére készülnek, a bírósági szervezeti törvény szerint nem öt vagy hét fő jár el, hanem a jogegységi tanács. Ennek tagja a kollégium valamennyi bírája – összesen 31 fő –, emellett bevonják az öt ítélőtábla vezetőjét. Az általánostól ugyancsak eltérő szabályok érvényesek a határozatképességre: a bírák kétharmadának jelen kell lennie, és határozatot csak kétharmados többséggel hozhatnak. A grémium elnöke egyébként maga Darák Péter főbíró lesz. A jogegységi döntés valamennyi bíró számára kötelező, de forrásaink szerint valószínűtlen, hogy az összes szerződéstípusra egységesen alkalmazható iránymutatást adjanak.
Az egyes konkrét ügyekben eljáró bíróságoknak tehát vélhetőleg továbbra is értelmezniük kell majd a kontraktusban foglaltakat. Megkönnyíti viszont a dolgukat, ha egyértelművé teszik például azt, hogy a szerződés érvényessége tekintetében mit jelent, ha a bank a teljes hiteldíjmutató számításánál nem tette egyértelművé: a költségek között szerepel, hogy a törlesztőrészleteket a deviza eladási árfolyama helyett a vételi árfolyam alapján számítják. Ennek hiányában a bíróság korábban az egész kontraktust megsemmisítette, egy másik viszont csak részlegesen. De vita folyik a kezelési költség devizában történő nyilvántartása miatt is, mások meg egyenesen azt állítják, hogy a hitel felvételekor nem kaptak tisztességes tájékoztatást az árfolyamkockázatról, és ezért a banknak viselnie kell a felelősséget.
A jogegységi döntés valószínűleg sok mindenre választ ad, hiszen tisztázni kell többek között, hogy a devizaalapú kölcsön deviza- vagy forinthitel, s arról a bankoknak milyen tájékoztatást kellett adniuk.
A kollégiumvezető által előterjesztett indítvány szerint választ kaphatunk arra is, hogy a konstrukció nem ütközik-e a jó erkölcsbe, a szerződés mikor módosítható, milyen esetekben lehet érvénytelen, s mit tehetnek a bíróságok a felek lényeges érdekét sértő hatások orvoslására. Döntés hétfőn még nem várható – derült ki Darák Péter nyilatkozatából. A Magyar Nemzetnek adott interjúban a főbíró azt mondta: az ülés összehívása nem jelenti azt, hogy azonnal állásfoglalás is születik minden kérdésről. Szerinte a hétfői ülés az első lépés, és – mint mondta – körültekintően kívánnak eljárni.
A Kúria például az általa felkért szakértőket is meghallgatja, akik a hét pontból álló jogegységi indítvánnyal kapcsolatos álláspontjukat ismertetik. Bírósági források arra viszont máris figyelmeztetnek: bármilyen döntés szülessék, a kölcsönt mindenkinek az utolsó fillérig vissza kell fizetnie, legfeljebb a feltételek változhatnak. Emellett hangsúlyozták, hogy nem politikai megrendelést teljesítenek, mert az igazságszolgáltatásban kizárólag a szakmai szempontok érvényesülhetnek.
A politika azonban figyel. Orbán Viktor miniszterelnök már korábban jelezte: szorgalmazza, hogy a Kúria hozzon jogegységi döntést a devizahitelek ügyében, és ugyanezt kérte Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője. November elején az akkor még szűkebb jogegységi tanács össze is ült, hogy eljárási kérdésekben határozzon, de döntés nem született. Most Rogán Antal azt jelezte egy televíziós műsorban: a Kúria várhatóan több lépcsőben hoz majd döntést, a végleges álláspont kialakítását március végére, április elejére várják. A frakcióvezető szerint a Kúria döntése nem jelenti majd azt, hogy az emberek bármit visszakapnak. A döntés után a parlamentnek kell cselekednie – mondta.
Van még miről határozni
A kormány az Alkotmánybíróságtól is jogértelmezést kért, amely az „alaptörvény rendelkezését konkrét alkotmányjogi problémával összefüggésben értelmezi, ha az értelmezés közvetlenül levezethető” abból. Azt kérdezik a testülettől, a devizahitelesek szempontjából mit jelent az a fordulat, hogy „Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait”.
Vagyis: lehet-e alkotmányellenes, hogy szerződésekben – a fogyasztók helyzetével esetleg visszaélve – az árfolyamkockázatot kizárólag az adósokra hárították, és rögzítették a hitelkamat egyoldalú emelésének lehetőségét is. Arra nincs határidő, hogy a testületnek mikor kell dönteni, az ígéret szerint az ügyet „társadalmi súlyának megfelelően” kezelik.
Tavaszra dőlhet el az árfolyamrés kérdése is. A Kúria már év elején több kérdéssel az Európai Bírósághoz fordult az ügyben, állásfoglalást kérve, lehet-e az eladási és a vételi árfolyamok különbségét alkalmazni a devizaalapú kölcsönök folyósításánál, illetve törlesztésénél. Rákérdeztek arra is, mikor számít érthetőnek a szerződés: ha nyelvtanilag helyes, vagy ha átlátható? Az ügyekben a luxemburgi testület normál eljárása szerint határoz – valamikor jövőre. A válaszokra azonban valószínűleg szükség lesz ahhoz, hogy a Kúria végső döntést hozzon.
A Kúria előtt fekvő hét kérdés
1. Mi a devizaalapú kölcsön tartalma (a devizaalapú kölcsön devizakölcsön vagy forintkölcsön-e)?
2. A devizaalapú kölcsön konstrukciója alapján megkötött szerződések érvényes vagy érvénytelen szerződések-e (vagyis ütköznek-e jogszabályba, nyilvánvalóan jó erkölcsbe, tisztességtelen szerződések-e, uzsoraszerződések-e, illetve szenvednek-e akarati hibában, vagyis színleltek-e, illetve megtévesztés, tévedés folytán kötött szerződések-e)?
3. A pénzügyi intézményt milyen jellegű tájékoztatási kötelezettség terhelte a szerződés megkötésekor, annak esetleges elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel jár?
4. Milyen jogi lehetőségei vannak a bíróságoknak arra, hogy a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik szerződő fél lényeges jogos érdekét sértő hatását orvosolják?
5. Amennyiben a devizaalapú kölcsönszerződések bármely okból érvénytelenek, az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei (érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása, hatályossá nyilvánítás) közül a bíróság bármelyiket alkalmazhatja-e, illetve melyik jogkövetkezményt mikor indokolt alkalmaznia?
6. Az egyes lehetséges érvénytelenségi okok az egész szerződés érvénytelenségét, avagy részleges érvénytelenséget (az adott szerződési feltétel érvénytelenségét) eredményezik-e? Hogyan vonhatók le a részleges érvénytelenség jogkövetkezményei?
7. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményeinek (csak akkor, ha az adós fogyasztó maga is ki tudja számolni, hogy a kamat, a költség és a díj milyen arányú emelését tették lehetővé az időközben bekövetkezett változások, avagy elégséges, ha maga az oklista átlátható és az egyoldalú szerződésmódosítások körében vizsgálható, hogy a módosításra a ténylegesség, az arányosság és szimmetria elvének betartásával került-e sor)?
