Ugyan a bíráknak csak és kizárólag jogi szempontú határozatot kell hozniuk, nem törődhetnek annak hatásaival, ám kevesen hiszik, hogy a mérlegelés során teljes mértékben kizárhatóak ezek a szempontok. A Kúria Polgári Kollégiuma akár kimondhatja az összes devizaalapú hitelszerződés érvénytelenségét is – ez sem jelentené azonban azt, hogy a hiteleket nem kell visszafizetni.

Mint azt májusban az akkor még létező pénzügyi felügyelet vezetője a Kúria elnökének megírta, az ügyfelek is rosszul járnának egy ilyen döntéssel. Amennyiben azt mondanák ki, hogy a devizaalapú szerződés mint olyan nem lehetséges, akkor egy átlagos hétmillió forintos svájcifrank-alapú hitelszerződésen azonnal közel hatmilliós veszteséget kellene elszámolni. A döntés függvénye, hogy a veszteséget ki írja le: az egyik verzióban a nagy részét a bankok, a másikban az ügyfelek fizetnék ki, ám bárhogy is történjen, ezzel senki sem járna jól. Akár az ügyfél fizet (ha tud), akár a bank, a szektornak az ezen keletkező deficitet azonnal pótolnia kellene, alapesetben is a saját tőke 70 százalékát (1700 milliárd forintot), de az is lehet, hogy ennél többet.

Az bankonként eltérő volna, hogy ki bírja a finanszírozást, az azonban borítékolható: lesznek, akik nem. Az eredmény, hogy a betétesek pénzét se tudják kifizetni – ebből szinte azonnal következik a roham és a bankpánik is (annak ellenére, hogy százezer euróig – kb. harmincmillió forintig – mindenütt védve vannak a banki betétek).

Szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy egy ilyen határozatra azért is csekélyebb az esély, mert a Kúria egy korábbi döntésében már tulajdonképpen elfogadta, hogy lehetséges devizaalapon hitelezni (vagyis, hogy az ügyfél forintot lát, miközben az ügylet alapja valamilyen külföldi valuta). A bankok mindenesetre aggódnak, azt ugyanis senki sem tartja elképzelhetőnek, hogy olyan döntés szülessen, amelyben a pénzintézetek maradéktalanul jól járnak.