A miniszterelnök erről a Polgári Magyarországért Díj átadási ünnepségén beszélt. Úgy fogalmazott: „két sikeres rezsicsökkentés után érdemes meglépnünk a harmadikat is”. A miniszterelnök szavai aligha leptek meg bárkit is. Lázár János az év elején a Népszabadságnak adott interjújában is úgy fogalmazott: mindenki tudja, hogy Magyarországon a rezsi szegénnyé teszi az embereket, éppen ezért meggyőződése, hogy 30 százalékos rezsicsökkentés érzékelhető változáshoz vezet. Szavai szerint ezért 2014 júniusában 30 százalékkal kevesebb kell, legyen az áram, a gáz ára, mint 2012 decemberében volt.

A következő lépés bejelentése így a választások előtti időszakban borítékolható volt. A lakossági terhek mérséklésének második hulláma novemberben lépett életbe, azt követően, hogy 10 százalékkal már januárban is vágtak egyet az áram, a gáz és a távhő árán. Az elmúlt hónap elejétől 11,1 százalékkal csökken ugyancsak a lakossági gáz, az áram és a távhő ára az Országgyűlés döntése értelmében (ezzel a tavalyi árakhoz képest 20 százalékos a mérséklődés).

A lépések komoly szakmai vitáknak adtak alapot. A második és a várható, harmadik körös rezsicsökkentés akár megoldhatatlan helyzetbe is hozhatja az energiaszolgáltatókat, amennyiben továbbra is a piaci szereplőkkel fizettetik meg annak árát – állította egy elemzésében az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA).

A gáz esetében a legnagyobb vesztes a Mol, illetve a többi elosztócég, mert nekik kellett lenyelniük a díjcsökkentésből származó veszteséget. Minderre a cégek leépítésekkel, a beruházások visszafogásával reagáltak, de az elemzés szerint a második körös rezsicsökkentésnek még súlyosabb hatásai lehetnek, és akár az ellátás biztonsága is veszélybe kerülhet. Az intézet szerint, az áramot kilowattóránként ma is négy-öt forinttal többért veszik az állami nagykereskedőtől, mint amennyiért a lakosságnak továbbadják, haszonról így már nem lehet beszélni.

Újabb visszaszámlálás