Egyrészt a devizahitelek kiesésével ma már az új jelzálogkölcsönök 60 százaléka kapcsolódik valamilyen lakás-takarékpénztári termékhez, másrészt a kamatkörnyezet csökkenésével elolvadtak a betéti kamatok is, és így felértékelődött a lakástakarékhoz kapcsolódó állami támogatás, ráadásul jelenleg a biztosítási piacon sincs érdemi növekedés. Az ötlet egyébként nem teljesen új: már 1995-ben is felmerült, hogy az Aegon lakástakarékot alapít Magyarországon, de akkor inkább a nyugdíjpénztár elindítása mellett döntött. A most létrehozott lakástakarékkal azonban legalább meg tudja tartani azokat a jó szakembereket, akik a nyugdíjrendszer átalakítása miatt megszűnt magán-nyugdíjpénztári ágnál dolgoztak – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Zatykó Péter, az Aegon Magyarország vezérigazgatója.

Úgy kalkulálnak, hogy az új szerződések 15-20 százalékát szerezhetik meg, ami három év alatt százezer ügyfelet jelent, a várakozások szerint átlagosan havi 15 ezer forintos megtakarítással és hárommillió forintos szerződéses összeggel. (Utóbbi a megtakarítás és az állami támogatás mellett a hitelt is tartalmazza.) A magyar piacban még jelentős növekedési potenciál van: míg itthon a teljes lakosság alig 11 százalékának van lakás-takarékpénztári megtakarítása, addig ez az arány Szlovákiában 26, Csehországban 48, míg Ausztriában 54 százalék.

Az Aegon Lakástakarék egytermékes struktúrával indul: a minimum négyéves megtakarítási időszak végén dönthet az ügyfél arról, hogy az addig összegyűlt pénze mellé igényt tart-e a kedvezményes hitelre is, vagy sem. Egyelőre nem tervezik áthidaló kölcsön nyújtását (ennél a konstrukciónál az ügyfél előre, a megtakarítási időszak előtt hozzájut a hitelhez), de később, az igényektől függően elképzelhető, hogy ezzel bővül a kínálat. Miként az ügyfélkör esetében a társasházakkal: jelenleg csak magánszemélyeket várnak, ám ha lesz rá kereslet, elképzelhető, hogy lakóközösségek is nyithatnak majd lakás-takarékpénztári számlát. (Különösen, hogy a tervek szerint februárban indul az új panelprogram, amelyben a kabinet – a társasházak önrészének előteremtésében – fontos szerepet szán a lakás-takarékpénztáraknak is.)

A betétekre évi félszázalékos kamatot fizet az Aegon (ezt nem terheli sem kamatadó, sem egészségügyi hozzájárulás), ezt egészíti ki az állami támogatás, amely az évente befizetett összeg 30 százaléka, de legfeljebb 72 ezer forint, vagyis a támogatás maximális kihasználásához havi 20 ezer, évi 240 ezer forintot kell befizetni. A négyéves futamidő mellett így évi tízszázalékos hozamot lehet elérni, szemben a bankbetétek átlag három százalék körüli kamatával. Négy év alatt tehát maximum 288 ezer forint állami támogatással lehet növelni a lakáspénztári megtakarítást – ezt azonban csökkenti a lakástakarék költsége, amely a legdrágább konstrukcióban, csekkes havi díjfizetés mellett a négy év alatt összesen 44,8 ezer forint. A hitel kamata jelenleg évi 5,5 százalék. A teher mértéke előre kalkulálható, a szerződés futamideje alatt a kamat nem változik.

Hogy az Aegonnak van mit keresnie ezen a piacon, azt az egyik konkurens, a Fundamenta tegnap publikált felmérése is jól mutatja. Az eredmények szerint a lakosság 59 százalékának van valamilyen lakásterve, legnagyobb részük, 29 százalék felújítást tervez, míg például tíz-tíz százalék energiacsökkentő beruházásban vagy az első lakás megvásárlásában gondolkodik. A válaszadók 48 százaléka lenne képes a jelenlegi megtakarításain felül további összegeket félretenni lakáscélra vagy befektetésre. A legtöbben – 32 százalék – havi 1–10 ezer forint közötti összeget tudnának félretenni, míg 12 százaléknyian 11–20 ezer forintot tudnának megspórolni erre a célra.

20EZER

A MAXIMÁLIS állami támogatáshoz, vagyis az évi 72 ezer forint eléréséhez havi 20 ezret, tehát évi 240 ezer forintot kell befizetni a lakás-takarékpénztári számlára.