Eltűnik az ötödik elem
Mint arról korábban beszámoltunk, szeptember végén a francia Servier-csoport leányvállalata, az Egis-részvények többségét 1995 óta tulajdonló Arts et Techniques du Progres bejelentette: vételi ajánlatot tesz a gyógyszergyártó fennmaradó 49 százalékára. A franciák 28 ezer forintot ajánlottak egy részvényért. Ez a bejelentést megelőző kereskedési napon kialakult záróárhoz képest 33 százalékos, a 2013. szeptember 24-ét megelőző hat hónap tőzsdei átlagárához viszonyítva pedig 38 százalékos felárat jelent.
Pascal Touchon, a Servier kereskedelmi fejlesztési igazgatója azzal indokolta a lépést, hogy az Egis működéséhez már nincs szükség a tőzsdei jelenléthez, ezért a felvásárlás után kivezetik a vállalat részvényeit a BÉT-ről. A francia társaság végül 3,54 millió részvényt szerzett meg, összesen 99 milliárd forintot kifizetve a többi részvényesnek, s ezzel 96,43 százalékra növelte részesedését az Egisben. A gyógyszergyár december elején azt is közölte ennek kapcsán, hogy a december 11-i hatállyal érvénytelennek nyilvánítja azokat a részvényeket, amelyeket nem adtak át a befektetők. Ezek helyett újakat bocsátanak ki.
Ugyan a Servier szép felárat fizetett az Egis részvényeiért, panaszra a francia csoportnak sem lehet oka. A gyógyszercég ugyanis 54 milliárd forintos készpénzállománnyal rendelkezik, vagyis a Servier egyáltalán nem vette drágán a vállalat másik felét.
Az Egis távozása a legnagyobb csapást a BÉT számára jelenti, melynek vezetői folyamatosan azon dolgoznak, hogy új cégeket csábítsanak a parkettre. Akadt is pár új szereplő az utóbbi években, így például az építőipari szigetelőanyagokat gyártó Masterplast, a pénzügyi befektetésekkel foglalkozó Plotinus, vagy az ásványvízkincs felkutatásával és menedzselésével foglalkozó Futur Aqua. Ezen cégek tőzsdei forgalma azonban meg sem közelíti a nagyvállalatokét. Az Egis például az ötödik leglikvidebb részvény volt a magyar tőzsdén, rá adásul a gyógyszergyár esetében szinte történelmi papírról lehet beszélni, hiszen 1994. júliusi bevezetésével az újkori hazai tőzsde egyik legrégebbi társasága volt.
Hasonlóan emblematikus vállalatként legutóbb a Fotex távozott a BÉT-ről, tavaly márciusban. Ebben az esetben azonban nem kivásárlásról volt szó, hanem átvezetésről. A Várszegi Gáborhoz köthető vállalat ugyanis nem tűnt el végleg a tőkepiacról, részvényeit a luxemburgi tőzsdére irányították át, azóta ott kereskednek a papírokkal.
A hazai börzéről az Egishez hasonló kaliberű társaságként a BorsodChem távozott 2007. március végén. A vegyipari cég tőzsdei pályája nagyon hasonlított a Egiséhez, hiszen 1996-os megjelenése után a kivezetés oka egy felvásárlást követő úgynevezett kiszorítási eljárás volt. Az akció a BorsodChem előző tulajdonosához, a Permira-csoporthoz köthető. Az utóbbihoz tartozó First Chemical Holding nyilvános vételi ajánlattal közel 90 százalékos tulajdonrészt szerzett a vegyipari cégben. Ezt követően bevonták a dolgozói részvényeket és leszállították a vállalat jegyzett tőkéjét, amellyel közel 94 százalékra gyarapodott a First Chemical Holding részesedése, így a kisrészvényeseket már ki lehetett szorítani, s ezzel együtt ki is vezették a társaságot a magyar börzéről.
Nem sokkal a BorsodChem távozása után egy másik nagy forgalmú részvény, a Graphisoft is távozott a parkettről. Ennél a cégnél is egy adásvétel indította el a folyamatot. Az építőipari tervezőszoftvert megalkotó magyar vállalat többségét – valamivel több mint 54 százalékot – a német Nemetschek AG vásárolta meg. Ezt követően a németek nyilvános vételi ajánlatot tettek a kisrészvényeseknek. Ennek segítségével a Nemetschek csaknem 94 százalékra növelte befolyását a Graphisoftban, s ezzel együtt szinte automatikusan májusban ki is vezették a magyar szoftveripari cég papírjait a BÉT-ről.
Hasonlóan fájdalmas veszteség volt a Pick elvesztése. A nagy múltú húsipari vállalat papírjainak tőzsdei forgalma ugyan nem volt számottevő, ám a hazai élelmiszeripart reprezentálta a tőzsdén, s így jelenléte szimbolikus volt. A szalámiüzem egyébként még az előző évtized elején, 2000-ben távozott, amikor még nem Csányi Sándor, hanem Leisztinger Tamás érdekkörébe tartozott. A kivezetéshez vezető utat viszonylag gyorsan megtette a Pick. Miután nagyvállalkozó befektető cége, az Arago megjelent, a részvények tartós esésbe kezdtek. (Akkori piaci kommentárok szerint az Arago 2000 nyarára tett szert befolyásra a húsipari vállalat fölött.) A jegyzés csökkenését az Arago arra használta fel, hogy vételi ajánlatot tett a kisrészvényeseknek közel 4300 forinton, amely révén befolyását mintegy 85 százalékra tornászta fel. Az akciót követően az Arago a Pick részvényeit kivezette a tőzsdéről, majd később a magától nem távozó kisrészvényeseket is kivásárolta.
