Azoknak lett igazuk, akik a november elsejétől élő 11,1 százalékos újabb rezsicsökkentés igazi inflációs „nyomatékát” decemberre datálták. A novemberi fogyasztásról kiállított számlák ugyanis jórészt decemberben landolnak a postaládákban, így inflációs szempontból csak akkor élesedik az új villany- és gáztarifa, míg a távhőnél sok helyütt januárra csúszik át a számlázási időszak.

Novemberben az élelmiszerárak 0,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, ezen belül is a sajt és a tej drágulása (8,2 és 6 százalék) volt számottevő a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Átlag felett, 10,6 százalékkal drágultak a szeszes italok és a dohánytermékek. A szolgáltatások inflációja négy százalék volt, ezen belül a víz-, a csatorna- és a szemétszállítás díja átlagban 11 százalékkal csökkent, miközben a helyi tömegközlekedés 4,9 százalékkal került többe. A háztartási energia esetében az árcsökkenés 10,3 százalék volt. A távfűtésért 17,7, a gázért 10,9, az áramért 10,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.

Ami a jövőt illeti, inflációs szempontból nincs szükség további rezsicsökkentésre, noha az E.ON által „búcsúzóban” itt hagyott húszszázalékos gázárcsökkentés adna ehhez mozgásteret – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. (Mint ismert, az E.ON gáz-nagykereskedelmi üzletágának államosítása mellett azzal érvelt a kormány, hogy ő nagyobb árcsökkentést tud kisajtolni a Gazpromból, mint egy magáncég.)

Februártól 1,3 százalék környékéről indul felfelé vezető útján az árindex, de hosszabb távon sem nő a jegybank által megjelölt háromszázalékos célszint fölé. Suppan szerint az inflációs nyomás nem szerepelhet érvként az alapkamat emelése mellett, annak szintjét ugyanis jórészt a nemzetközi befektetői hangulat alakulása határozza meg. A jövő keddi kamatcsökkentés 20 bázispontos mértékében szinte teljes a piaci konszenzus, a hogyan továbbról azonban megoszlanak a vélemények. Az év végére három százalék alá sülylyedő kamatszint további mérséklése veszélyes vállalkozás lenne, mivel minimálisra faragná a magyar eszközök kamatprémiumát, azaz a befektetők mélyen elgondolkoznak majd azon, hogy érdemes-e ilyen kevés hozamért ekkora kockázatot vállalniuk. Különösen annak fényében, hogy a gazdaság javuló eredményei ellenére a magyar adósságpapírok mindhárom hitelminősítőnél a befektetésre nem ajánlott, bóvli kategóriában vannak.Még akkor is, ha Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter véleménye szerint éppenséggel maga a besorolásunk tartozik „a vicc kategóriájába”.