„Rá kell hangolódni”
Vannak komoly problémák, de vannak jó jelek is, no meg az üzleti és a banki szférának is még rá kell hangolódnia az új körülményekre.
– Öt éve tart a negatív trend, 25 százalékkal csökkent a vállalati hitelezési aktivitás, számos sokkon vagyunk túl. A válság súlyos következményeinek egyike, hogy a befektetések, beruházások is súlyosan csökkentek, s ezeket új szinten kell stabilizálni ahhoz, hogy elinduljunk a fejlődés útján – mondta a bankár, kiemelve, hogy ezek a problémák nem egyediek, tehát ezeket nem kell magyarázni a külföldi tulajdonosoknál. A magyar bankoknak azonban másutt ismeretlen szintű állami elvonással is szembe kellett nézniük az elmúlt években: a tranzakciós és a különadók az UniCredit esetében több mint 200 százalékos tehernövekedést jelentettek. Szerinte az UniCredit részéről ezért is különleges teljesítmény volt, hogy az év közben kivetett, pótlólagos tranzakciós adó hétmilliárd forintos negatív hatását nagyon komoly költségcsökkentések sorával mérsékelve még részben sem hárították és nem is hárítják át az ügyfeleikre. Ez elég egyedi a teljes hazai piacon. Igaz, az is, hogy ez a bank végig, a válság éveiben is biztonságosan, eredményesen gazdálkodott, kicsit világosabbra színezve az egyébként elsötétült hazai pénzintézeti palettát – állítja a divízióvezető.
– Fontos eleme volt a döntésünknek, hogy a gazdaságban már látunk pozitív jeleket. A makroszámok jól alakulnak, a vállalkozások többségének adóterhelése európai összevetésben versenyképes, s források is vannak. Az Eximbank és a jegybank hitelezést élénkítő eszközei jókor jöttek, s minden remény megvan arra, hogy ezeket a megoldásokat az élet is igazolja –mondja Spada, aki szerint az elmaradt beruházásokat lassan pótolni kell, ez is adhat lendületet a vállalati hitelezésnek, ám vannak szerkezeti problémák. Például az, hogy a legtöbb beruházás a multik itteni leányvállalatainál figyelhető meg, ezeket azonban az anyacégeken keresztül finanszírozzák euróban – alacsonyabb költségek mellett, mintha innen tennék. Ezen a piacon tehát kis szelet jut az agyonadóztatott helyi bankoknak.
Az autóipari beszállító cégeknél is viszonylag magas a beruházásigény, ők ki is veszik részüket az Eximbank kedvező kondíciókkal kínált exportélénkítő hitelkonstrukcióiból. A tisztán piaci finanszírozásra így szűk tér marad.
– A kis- és közepes vállalkozások, a családi cégek jelenthetik nekünk a növekedést, e tekintetben pedig sok olasz tapasztalatomat tudom felidézni, mert nagy a hasonlóság az olasz múlt és a magyar jelen között. Olaszországban negyven éve, itt Magyarországon nem olyan régen jelentek meg a távlatokban is gondolkodni tudó és már jelentős menedzsmentkultúrával is rendelkező családi vagy családi jellegű vállalkozások. Elsősorban magasabb hozzáadott értéket termelő, jól értékesíthető áruk előállításához, szolgáltatások nyújtásához szükséges beruházásokat lehet gazdaságosan hitelezni –állítja a divízióvezető. Indoka szerint a hazai lakosság még mindig alulfoglalkoztatott, kevés a jövedelme, egy részük küzd a korábban felvett hitelekkel is, mindenki árérzékeny, ezért az alacsony hozzáadott értékű tömegárukkal nem lehet kitermelni a beruházások költségeit, beleértve a finanszírozást is. Igaz ez például az agrárvállalkozásokra: ha az alapanyag-előállítás valamely területen nem kecsegtet elég profittal, akkor a feldolgozókapacitást érdemes fejleszteni, finanszírozni. Persze megfelelő üzleti számítások mellett, amiben a bank nyújthat komoly szakmai támogatást. A magasabb hozzáadott érték és az innováció a helyi gazdaság előnyére válik, s a banki tanácsadók is segítik az ügyfeleket ezek pénzügyi vonatkozásaiban.
– Úgy kell működni, hogy hosszú távú kapcsolat alakuljon ki a vállalkozás és bankja között. Ez a tradicionális, ha úgy tetszik, konzervatív út. Mi erre koncentrálunk, és amikor bővítjük ügyfélkörünket, figyelünk a meglévők újakkal való kiegészítésének pozitív hatásaira – mondja a szakember.
