Trükkös eljárás Hernádi ellen
Jelenleg is a Mol egyik vezetője Galácz Ábel, aki a Hernádi Zsolt Mol-elnök-vezérigazgató ellen büntetőeljárást indító – korábban szintén a Mol-vezetőségben dolgozó – Bánhegyi Ilona férje. Az üzletember ismereteink szerint 13 éve dolgozik a csoportnál.
2008-ban elnöki tanácsadóként vette át az üzletfejlesztés, később ehhez a stratégia irányítását is. Jelenlegi tisztsége – mint azt a társaságnál közölték – csoportszintű ellátási és értékesítési igazgató. Arról, hogy az eljárás befolyásolja-e Galácz Ábel molos megítélését, a cégnél közölték: az, hogy egy dolgozó rokona él abbéli jogával, hogy eljárást kezdeményez a cég bármely vezetője ellen, nem befolyásolja a munkavállaló karrierjét, munkájának megítélését.
Bánhegyi Ilona 2000-től irányította a Mol jogi ügyeit. 2006-ban szülési szabadság miatt távozott. Kérdésünkre, miszerint a volt igazgatót vezetheti-e sértődöttség, a Molnál leszögezték: nem gondolják, hogy Bánhegyi Ilonának világosan megfogalmazott vádjain túl bármely más oka lenne az eljárás kezdeményezésére. Más forrásból sem tudni, hogy akár neki, akár férjének lenne oka ennyire haragudni Hernádira. Tegnap egyiküket sem értük el.
Mint az a múlt heti első tárgyaláson kiderült, Bánhegyi Ilona alapvetően a horvát vádakra alapozva jelentette fel az elnök-vezérigazgatót. (A horvát hatóságok szerint Hernádi Zsolt lefizette Ivo Sanader volt horvát kormányfőt azért, hogy a zágrábi kabinet 2009-ben a Molra testálja az INA energiacég irányítását. A vádakat Hernádi és Sanader is határozottan tagadja, de a horvát bíróság Sanadert első fokon börtönre ítélte. Az állítólagos horvát bizonyítékok ködösek, a magyar ügyészség saját hatáskörben nem találta Hernádit bűnösnek. A Mol-vezér nem megy Horvátországba, igaz, eddig nem is kapott onnan szabályos idézést. Ellene ugyanakkor jelenleg Interpol-körözés és európai elfogatóparancs van érvényben. Ezt a magyar szervek nem teljesítik, de Hernádi Zsolt nem hagyja el az országot.) Bánhegyi Ilona beadványát az ügyészség a már lefolytatott eljárásra hivatkozva elutasította. Ám a volt molos ezt megkerülve, pótmagánvádlóként mégiscsak bíróság elé citálta egykori főnökét. Hernádi Zsolt a tárgyaláson részletes vallomást tett. A Mol hangsúlyozta, bíznak a magyar bíróság tisztességes, korrekt eljárásában és a megnyugtató eredményben. Emlékeztettek, hogy a honi bíróság eme ügyek kapcsán egyszer már hozott Hernádi Zsoltnak kedvező döntést.
Már megjelentek ugyanakkor spekulációk, miszerint a per akár Hernádi érdekében is állhat. Hisz ha nyer a jogilag pontosan fogalmazó, vele talán nem is oly ellenséges vádlójával szemben, külföldön is megszűnhet ellene az eljárás, hisz egy ügyben csak egyszer dönthet bíróság.
Valki László nemzetközi jogász kérdésünkre úgy vélte: felmentés esetén a 2002-es keretegyezmény alapján a horvát szerveknek is ejteniük kellene a vádat és visszavonniuk az európai, illetve az Interpol-eljárást. A határozat ugyanakkor nem rendelkezik arról, mi történik, ha ezt nem teljesítik. Ha viszont Hernádi Zsolt bűnösnek találtatna, a jelenlegi helyzettől eltérően az ilyen külföldi megkereséseket a magyar szervek nem utasíthatnák el.
Kérdés, a horvát ügyészség szerint a magyar magánszemély mennyire képes az eljárásban összes bizonyítékát kellő súllyal bemutatni. Bánhegyi Ilona ügyvédje, az ELTE ÁJK büntetőjogi tanszékén tanító Gellér Balázs József konkrét kérdéseinket ügyvédi titokra hivatkozva elhárította. Általánosságban, szakértőként megjegyezte: a pótmagánvádló bizonyítékai csakis jogszerű forrásból származhatnak, ezek ügyészségtől vagy munkahelyről „nem szerezhetők be illegálisan”. Arra, hogy ilyenkor elsősorban sajtóhírekre alapoznak-e, nem kívánt reagálni.
