A költségvetési módosítások középpontjában a sport
Síparadicsom helyett a hagyományőrzés lesz a cél a Normafán, a jelek szerint az oktatási bizottság, amelyet véletlenül éppen Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere vezet, úgy látta jónak, ha a 620 millió forintos támogatási előirányzat céljának meghatározását átszabja egy kicsit. A parlament hétfőn éjjel szavazott másodszor a költségvetéshez benyújtott módosítási indítványokról, most csak azokról a változtatásokról döntöttek a honatyák, amelyek a fő számokat – vagyis a hiányt – nem változtatták meg.
A mostani változtatási kör az egyéni képviselői lobbik tipikus terepe: ilyenkor lehet a fontos célok számára külön pénzeket biztosítani az általános keretekből. Például elkülöníteni pénzt – mondjuk – a komptámogatási keretből a saját települési közlekedés támogatására, hogy ne a minisztériumi apparátuson múljék, végül megjön-e ez a forrás. Így például a mostani módosítások után Mohácson és Dunafalván nem kell izgulni: a 30 és a 12 millió be van írva a törvénybe.
A kormány a benyújtott több száz ilyen jellegű módosítás közül alig támogatott néhányat, kevesebb mint 30 indítvány elfogadását ítélték megfelelőnek (vagyis adtak nagyobb esélyt arra, hogy a parlamenti többség végül megszavazza a változtatást). Ezek között volt a mohácsi kompról szóló és az oktatási bizottság Normafát érintő javaslata is, amely a XII. kerületet megillető támogatás célját írta át. Az eredeti szöveg az volt, hogy a pénz „elsősorban a sísport népszerűsítésén alapuló, négy évszakos használatot lehetővé tevő, európai színvonalú sportközpont kialakításához” adott támogatás. Most viszont már úgy szerepel majd, hogy „a sétautak, futópályák, hegyi kerékpárutak, játszótér és sípálya területének rehabilitációjával, a szükséges kiszolgáló létesítmények megteremtésével, a közbiztonság javításával, a közlekedés és a parkolás rendezésével kapcsolatos feladatok előkészítéséhez és megvalósításához, valamint a terület vagyonkezeléséhez” adják a forrást.
Az elfogadott módosítások általában inkább a központi akarat megjelenését tükrözik – még akkor is, ha többségüket egyetlen képviselő adta be. Babák Mihály (Fidesz) példának okáért a végére lett nagyon aktív, több módosító indítványt nyújtott be az utolsó pillanatokban, és jó részüket a kormány támogatta is. Így például biztosítani lehetett 520 millió forint elkülönített forrást a Nemzeti Vagyonkezelőnél a XI. kerületbe álmodott Rubik-kocka kiállítási központ létrehozására, vagy a gyermekvédelmi Lakás Alap rendelkezésre álló 1,7 milliárdjából csippentettek le 95 millió forintot, hogy kétszer annyi pénz legyen az autistákat és értelmi sérülteket ellátó lakóotthonok finanszírozására. A képviselő a Miniszterelnökség tartalékát 72 millió forinttal csökkentve duplázta meg az Antall József Tudásközpont Alapítvány támogatását (százmillióra emelték azt), és adott további 22 millió forintot a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány eddig 36 millió forintra beállított támogatásához. De Babák Mihálynak arra is volt ideje, hogy odafigyeljen olyan apróságokra, mint hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának legyen ügyfélszolgálata, ezért két főt áthelyeznek az Oktatási Hivatal állományából, és az erre szolgáló forrást is átcsoportosították. Ő volt az, aki javasolta, hogy az adóhivatal bűnügyi főigazgatóságához menjen át némi erőforrás (102 millió forintnyi személyi juttatás és vélhetően ennek megfelelően némi munkaerő is), mert Horvátország uniós csatlakozásával a vámhivataloknál felszabadult ennyi. Hasonlóan fontos indítvány, amely a magyar–indiai közös kkv-alap létrehozására különített el 22,6 millió forintot.
Rajta kívül Lázár János miniszterelnökségi államtitkár kapott kormányzati támogatást ahhoz, hogy a Gazdasági Versenyhivatal beruházásaiból és működési költségvetéséből faragjanak le közel 180 millió forintot, így a hatóságnak ennyivel is több pénze jut a munkatársak felvételére. Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP) javaslatára pedig 150 millió forintot von el a majd tízmilliárdos turisztikai célelőirányzatból az Országgyűlés, hogy abból a szúnyogirtási programot támogassa.
A legfontosabb módosítások azonban a sportot érintik. Így például precízen meghatározták, hogy – az elvben 2016-ig tartó – Nemzeti Stadionfejlesztési Programban jövőre melyik városba mennyi juthat. A 12,5 milliárdos keret felosztásáról december elején döntött a kormány – ez alapján a Győri ETO még 560 milliót kap, pedig az ottani aréna beruházása (a Puskás és a Fradi-stadion, valamint Debrecen, Székesfehérvár, Szombathely és Diósgyőr központi sportlétesítményeivel egyetemben) már külön soron is szerepel milliárdos összeggel. (További segítség a Gyirmótnak adott 600 millió is.) Az előzetes várakozásoknak megfelelően kap segítséget a futballpálya felújítására az NB I összes, az osztogatásból eddig kimaradt csapata. Mezőkövesd az eredetileg tervezett 120 millió forintnál többet, 220 milliót kap.
A Nemzeti Sport Intézet megszüntetésével felszabaduló 141 millió forint a látványcsapatsportok támogatásával összefüggő feladatokra megy, míg tovább gazdagodhat majd az utánpótlás-nevelés az internetes szerencsejátékokból befolyó bevétellel: a kormány egy mostani módosítás szerint az innen származó összegeket vagy erre fordítja, vagy közvetlenül a Magyar Labdarúgó Szövetségnek adja – hasonló célból.
Eltörölnék a konkurenciát
Összesen tizenegy játékkaszinó működhet majd az országban – amennyiben a parlament elfogadja azt a törvénymódosítási javaslatból, amelyet két kormánypárti képviselő nyújtott be. Az elképzelést sürgősséggel tárgyalják, így már kedden végére is járhatnak az ügynek. Aradszki András KDNP-s és Balla György Fideszes képviselő elképzelése szerint ötszázezer lakosonként legfeljebb egy kaszinó működhetne. Ezen belül is korlátokat szabnának, hiszen Pest megyében és a fővárosban legfeljebb öt, míg a dunántúli megyékben, valamint a keleti országrészben három-három játékbarlangot lehetne fenntartani.
Jelenleg Magyarországon három kaszinó üzemel: kettő Budapesten, egy pedig Sopronban. Mint korábban beszámoltunk róla, a kormány bő egy éve söpörte el a nyerőgéppiacot, így azokon már csak kaszinókban lehet játszani. Nyár óta pedig azon a terven dolgoznak, hogy vidéki nagyvárosokban új kaszinókoncessziókat írjanak ki. A mostani javaslat azt tenné lehetővé, hogy ha megvannak a nyertesek, azok rövid időn belül biztosan ne kapjanak konkurenciát.
Ismét előkerült az egykulcsos szja
Úgy látszik, fontos kampánytémája lesz a jelenlegi kormányoldalnak az egy számjegyű, vagyis a jelenlegi 16 százalékkal szemben tíz százaléknál kisebb személyi jövedelemadó (szja). A témáról most éppen Pankucsi Zoltán beszélt a Magyar Nemzetnek. A Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyi helyettes államtitkára elmondta, hogy a kabinet reményei szerint ezzel folytatódhat az adórendszer 2010-ben megkezdett átalakítása, amely intézkedés szerepel az elkövetkező évek tervei között.
„Az előttünk álló két esztendőben bizonyosan sokat kell majd tenni a költségvetési hiány három százalék alatt tartásáért, de amint lehetőség lesz rá, megvalósul az újabb, jelentős adócsökkentés” – fogalmazott.
Az egy számjegyű szja nem először kerül elő. Az ötletet először május végén, a Fókuszban a nemzeti érdek című konferencián maga Orbán Viktor miniszterelnök dobta be a köztudatba.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter két nappal később a Népszabadságban megjelent interjúban már igyekezett árnyalni a képet. Elmondta, hogy egy kilencszázalékos kulcs is 600 milliárd forint bevételkiesést jelentene, erre pedig egyelőre nincs fedezet a költségvetésben.
A kormányfő november végén, Japánban tett látogatása során újra elővette a témát, ám a felvetés akkor sem kapott különösebb figyelmet. A közvélemény inkább Horváth András volt NAV-dolgozóra figyelt, aki ekkor állt elő azzal, hogy az áfacsalók éves szinten ezermilliárd forintos kárt okoznak az országnak.
Túl jól áll a büdzsé
A kormányzati várakozásoknak megfelelően 876 milliárd forint volt a központi alrendszer november végi összesített hiánya – tette közzé (ismét részletek közlése nélkül) a Nemzetgazdasági Minisztérium. Novemberben 11,3 milliárd volt a többlet, leginkább azért, mert a mobilcégek befizették a frekvenciahasználati díjként járó több mint százmilliárdot. A legfrissebb terv szerint a deficitnek az év végén 1125 milliárd forintnak kellene lennie, vagyis az utolsó hónapban mintegy 250 milliárdos hiánynak kellene összejönnie. Decemberben azonban jönnek bőven az adók (ilyenkor fizetik be a nyereségadó nagy részét a cégek), így általában az utolsó hónap szufficittel zár. A kormánynak így alaposan ki kell majd költekeznie – még akkor is, ha tudjuk, mind az MVM-nél, mind pedig a Takarékbanknál hátravan egy tőkeemelés, ami növeli a folyó kiadásokat.
