Nem áll jól Magyarország a 2007–2013-as uniós költségvetési ciklusban számára rendelkezésre álló európai források lehívásával. A kohéziós alapból eddig 51,1 százalékot, azaz 4412 millió eurót tudtunk lehívni, a regionális alapból 64,4 százalékot, azaz 8144 millió eurót, a szociális alapból pedig 55,9 százalékot, 2028 millió eurót – tudtuk meg az Európai Bizottság lapunk kérésére eljuttatott, november 19-ével lezárt táblázatából. A fennmaradó pénzt 2015 végéig kell elkölteni. A kohéziós alapból elsősorban a transzeurópai közlekedési hálózatra és környezetvédelemre (például fenntartható városi közlekedésre) van pénz.

A regionális alap a szegényebb régiók felzárkóztatását, a gazdagabbaknál a versenyképesség és a foglalkoztatottság növelését célozza. A szociális alap pedig a társadalmi kohéziót hivatott megteremteni, ezért a kirekesztettek, a munkanélküliek vagy egyéb sebezhető csoportok megsegítésére szolgál. Magyarországnál a kohéziós alapok tekintetében Litvánia, Görögország, Észtország, Spanyolország, Portugália, Lettország, Lengyelország és Málta is jobban teljesít. Litvánia már 75,2 százalékot tudott lehívni, a sereghajtó Románia eddig 35,2 százalékot.

Regionális szinten átlagosnak mondható a teljesítmény: Lengyelország 58 százalékot hívott le, Csehország 50 százalékot, Szlovákia pedig 46,9-et. A regionális alapok terén a litvánok vezetnek 79,5 százalékkal, őket az észtek, a portugálok és a szlovének követik. Az uniós átlag 61 százalék. A lengyelek 71 százalékot hívtak le, a csehek 48,6 százalékot, szlovák szomszédaink pedig 55 százalékon állnak. Magyarországnak az év végére 70 százalékra kéne felpörgetnie a kifizetéseket, hogy ne veszítsünk pénzt, és szakértők szerint ez nem is lehetetlen vállalkozás.

Ez viszont azt is jelenti, hogy a következő két évben még további harminc százalékot kéne lehívni, tehát az átlagos évi tízszázalékos teljesítmény helyett 15-öt kéne teljesíteni. Kérdés, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség átszervezése lassítja-e a folyamatot. A szociális alap tekintetében állunk a legrosszabbul más országokkal összevetve, pedig ez pont a leszakadó rétegeket, a tartósan munkanélkülieket tudná elviekben segíteni. Csupán a huszadikok vagyunk a 27 tagállam között. Lettországban már 95 százalékon állnak a lehívott összegek.

A lengyelek is megelőznek ezen a téren: hetven százalékot sikerült már begyűjteniük az EU-tól, a cseheknek 50, a szlovákok 46,9 százalékot. Brüsszeli szakértők szerint Magyarország teljesítménye átlagosnak mondható. Az sem egyéni sajátosság Kelet-Európában, hogy a rendszer túlbürokratizált, az intézményrendszer átpolitizált, és hogy kevés a sikeres civil projekt. A lehívás alapvetően az intézményrendszeren múlik, emlékeztet egy a témával rendszeresen foglalkozó brüsszeli forrás, a politika nem tud csodát tenni.