Kitörnek az elszigeteltségből
Az előkészítési munkákkal, tesztekkel együtt már mintegy egy éve zajló átállás legerősebb motivációja az volt – fejtette ki lapunknak Tóth Attila, a BÉT vezérigazgató-helyettese –, hogy ráirányítsa a külföldi befektetők figyelmét a piacra, s így növeljék a forgalmat. A frankfurti Deutsche Börse által működtetett Xetra kereskedési platformot ugyanis Európa 18 országában, mintegy 250 brókercég és bank 4500 üzletkötője használja – többi között a Közép-európai Tőzsdecsoport, amelyhez a BÉT is tartozik bécsi, ljubjanai és prágai értékpapírpiacán is ezt működtetik. Ennek révén mintegy 11 ezer részvényhez biztosít könnyű hozzáférést a befektetőknek. Utóbbin, vagyis az egyszerű elérésen a lényeg – hangsúlyozta a vezérigazgató-helyettes. A Xetra révén ugyanis a külföldi szereplők lényegében egyetlen kattintással hozzáférnek a magyar piachoz. Az MMTS alatt ez csak egy komoly informatikai fejlesztéssel lett volna lehetséges, mert azt a rendszert ebben a formában kizárólag a BÉT használta, így a budapesti börze egyfajta szigetként működött. Ezt az állapotot kívánják most megszüntetni, és ettől remélik, hogy felpörög a forgalom a magyar piacon.
Egy alapkezelő név nélkül nyilatkozó üzletkötője szerint azonban ez önmagában csak részmegoldás. A Népszabadságnak azt mondta: az elmúlt években a tőzsde ugyan próbált új cégeket bevonni a börzére, ám jelentős forgalmat generáló szereplőt, ami az érdeklődést is a BÉT-re irányíthatta volna, nem sikerült találni. Persze vannak ígéretek, például a Wizz Air megjelenésével kapcsolatban, de biztosat nem lehet tudni. Így szavai szerint a magyar tőzsdének a Xetra bevezetése az egyetlen lehetősége, hogy rövid távon javítsa az üzletmenetét.
Azt Buró Szilárd, az Equlior Befektetési Zrt. üzletfejlesztési vezetője és Pintér András, a Budapest Alapkezelő részvénypiaci szakértője is úgy véli: illúzió volna egyik napról a másikra érdemi forgalomélénkülést várni. Idővel azonban lehetséges bővülés, különösen akkor, ha további fejlesztések is támogatják majd ezt a lehetőséget – fogalmazott Buró.
A brókercégeknek a rendszer átállás eltérő terheket jelentett. Aki az alapszolgáltatásokat építette be, az kijöhetett akár 1-2 millió forintból is, ám a bonyolultabb rendszerek esetében akár több tízmillió forintot is elvihetett az átállás. Emiatt azonban a kisbefektetőknek nem kerül majd többe a tőzsdézés, a BÉT tudomása szerint a kereskedők nem tervezik a szolgáltatási díjaik emelését. Pintér András szerint az átállás akkor lesz a legsikeresebb, ha ebből a kereskedők és az ügyfelek semmit nem vesznek észre.
A kisbefektetők számára talán a legszembetűnőbb változás az lesz, hogy egy-egy részvénynél a tízszázalékos árelmozdulások esetén eddig életbe lépő ideiglenes kereskedésszüneteltetés megszűnik. Helyette bevezetik a „volatilitási szünetet”. E szerint ha egy részvény esetében olyan ajánlat érkezik az ajánlati könyvbe, amely az előző kötéshez, vagy az utolsó aukciós árhoz (alapesetben a nyitóárhoz) képest a meghatározottnál nagyobb árelmozdulást produkálna, akkor aukciós „üzemmódra” vált a kereskedés még az ügylet létrejötte előtt. Ez lehetővé teszi, hogy a nagy árelmozdulást okozó ajánlatra mindenki reagálni tudjon, így a befektetők is több lehetőséghez jutnak. A limitek mértéke papíronként eltérő, az OTP esetében például az utolsó kötéshez képest egyszázalékos az az árelmozdulás, ami esetén aukcióra vált a kereskedés, a legutolsó aukciós árhoz képest pedig három százalék. Tóth Attila hozzátette: a paramétereket úgy határozta meg a BÉT a kereskedő cégekkel konzultálva, hogy ilyen aukcióra ne kerüljön sor gyakran.
Az elszigeteltség megszüntetése persze problémákat is szülhet, megjelenhetnek például a kereskedési robotok, vagyis automatikus, előre programozott paraméterek szerint kereskedő programok. Igaz, kisebb arányban. Pintér András szerint az előre kialakított algoritmusok alapján üzletet kötő „szoftverek” leginkább a nagy forgalmú piacokat célozzák meg. Az Egyesült Államokban egyes becslések szerint ezek aránya az üzletmenetből akár 70 százalék is lehet. Ez a részesedés Európában sokkal alacsonyabb, ráadásul az uniós pénzügyi felügyeletek igyekeznek kiszorítani az automaták piacbefolyásoló szerepét. A tőzsde vezérigazgató-helyettese szerint azonban ezekkel a rendszerekkel csak akkor van probléma, ha súlyuk nagyon megnő, és téves hozzáállás ezeket alapvetően rosszaknak tartani. Tóth Attila úgy véli: amennyiben nem burjánzanak el, akkor érdemben növelhetik a forgalmat, amely az egyéb piaci szereplőknek is jót tesz. Hozzátette: rendszer cseréjével a robotok előtt valóban kinyílik a magyar piac, és valószínűleg meg is érkeznek majd a BÉT-re. Az általuk generált forgalom pedig tovább javíthatja a piac likviditását, így közvetetten a hazai tőzsdén jegyzett társaságok megítélését is.
