Ezzel érvelt a 0,25 százalékos irányadó kamatot tartó ülés után csütörtökön Mario Draghi európai jegybankelnök, aki bemutatta a stáb új előrejelzését: idén 1,4, jövőre a vártnál lassúbb, 1,1, 2015-ben pedig 1,3 százalékos infláció várható, az iram jóval a két százaléknál kisebb cél alatt marad. Igaz, Draghi szerint az inflációs várakozások közép- és hosszabb távon lehorgonyoztak e célnál.

Az eurózóna gazdasága idén0,4 százalékkal zsugorodik, 2014-ben 1,1 százalékkal, 2015-ben pedig 1,5 százalékkal növekedhet. Ehhez képest ugyancsak csütörtökön – amikor a Bank of England sem jelentett be változást a 0,5 százalékos alapkamatban – George Osborne brit pénzügyminiszter jócskán javította a szigetországi kilátásokat, mert erre az évre 0,6-ról 1,4, jövőre 1,8-ról 2,4 százalékra emelte a növekedési prognózist. A washingtoni kereskedelmi minisztérium 3,6 százalékra srófolta fel a 2,8 százalékos előzetes becslését a harmadik negyedévi gazdasági növekedésre. Ez a pénteki foglalkoztatási adatra tereli a figyelmet, hátha kitapinthatóbbá válik, mikor szűkíti az amerikai jegybank a mennyiségi könnyítési politikáját.

A tájékoztatón Draghi emlékeztetett rá: amikor a nyár elején ez az eshetőség először felmerült, az igazi sokk a feltörekvő piacokat érte. De az európai jegybank nemrégiben utalt rá: az amerikai lépés az EKB törekvésével szemben megemelheti az üzleti kamatokat a szerény iramban növekvő eurózónában. A monetáris arzenálban lévő eszközök bevetésével emiatt is várni kell.