EU-falnak ment a magyar jelölés
Úgy tudjuk, főként az áruk szabad áramlásának uniós alapelvét látják veszélyeztetve azáltal, ha Magyarországon adalékolás nélkül nem lehet forgalomba hozni az unió által szabványosnak ítélt benzint és gázolajat. Emiatt viszont borítékolható, hogy az Orbán-kormány kezdeményezése Brüsszelben végleg elhasal.
Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető tavaly év végén a gazdasági bizottság nevében nyújtotta be a parlamentnek az üzemanyag-jelölésről szóló elképzelést. Indoklása szerint erre a származás nyomon követésére, a nagyarányú hazai visszaélések ellen és persze a nemzetközi példák miatt van szükség. A rendszer működtetésére literenként több forintot, összességében évi 10-20 milliárdot szednének be az autósoktól. A tervezeten a nagy hazai kútláncok felhorgadtak, mondván: nem tudnak jelentős visszaélésekről, az adóhatóság (NAV) jól végzi a munkáját, hasonló külföldi gyakorlat nem ismert, az üzemanyagár-emelő terv a legális kútcégeknek felesleges macera. Érdekképviseletük, a Magyar Ásványolaj Szövetség hasztalan kérte Rogán Antalt, mutassa be a tervezet alapjául szolgáló tanulmányokat.
A tiltakozások révén a parlamenttől néhány pontosításra tellett, illetve kitolták jövő júliusra az indulás tervezett időpontját, de a háttérben gőzerővel folyt az előkészítés. Rogánék a „végrehajtással” a stratégiai olaj- és gázkészleteket kezelő Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetséget (MSZKSZ) bízták meg. A titkos jelölőanyag évi több milliárd forinttal kecsegtető szállítására az MSZKSZ által júniusban kiírt pályázaton az egyetlen érvényes ajánlatot benyújtó Femgas Kft. nyert. Korábbi kutatásaink szerint a 2011-ben alapított, néhány fős, gázkereskedelemből évi több tízmilliárdos forgalmat bonyolító cég tulajdonosa, Remeczki Ferenc számos nyilvános cégügylet révén kapcsolatba hozható a Közgépet tulajdonló és irányító Simicska Lajossal és Nyerges Zsolttal. A Femgas mindeddig nem adott számot elképzeléseiről.
A jelölőanyag összetétele parázs viták tárgya. Egy belső MSZKSZ-tájékoztatón állítólag izotóp hangzott el, de ezt honlapján az MSZKSZ cáfolta. Ennek ellenére – tapasztalataink szerint – máig él a feltételezés, hogy a jelölőanyag, ha nem is radioaktív, de mégiscsak sugárzó izotóp lesz. Ez félelmet kelt a forgalmazókban. Az uniós fejleményekkel kapcsolatos érdeklődésünkre az MSZKSZ-nél tegnap lapunknak kifejtették: annak érdekében, hogy határidőre teljesítsék törvényi kötelezettségeiket, a pályázat nyertesével folyik a szerződés előkészítése. Egyszersmind várják a végrehajtási rendeletet.
Szakértők szerint a megvalósításnak számos részlete továbbra is teljesen ködös. Így nem világos a résztvevők jövőbeni szerepleosztása sem. Sokfajta változatot hallottunk már a bekeverés helyszínére: az MSZKSZ most állítólag vámudvarokkal folytat tárgyalásokat. Értesülésünk szerint az MSZKSZ a megvalósítás érdekében cégalapítást is fontolgatott. Erre utalhat a szervezet honlapján fellelhető decemberi közgyűlési meghívó 4. pontja, amely gazdasági társaság alapítására kér felhatalmazást. Az MSZKSZ lapunknak tegnap leszögezte: decemberi közgyűlésükön „nem fog szerepelni” társaság alapítására vonatkozó előterjesztés.
