A tervezett beruházás értéke mintegy 90 millió euró (27 milliárd forint). Annak kapcsán, hogy másfél éve még hosszú távon egy 400 MW-os, középtávon pedig egy 130 MW-os, széngázosításalapú erőmű létesítését helyezték kilátásba mintegy 90 milliárd forintos beruházási költséggel, leszögezte: a 400MW-os távlati terv továbbra is él, de első lépcsőben most az 50 MW-os egység megvalósításáról döntöttek. Arról, hogy a korábbi hírek szerint az erőmű üzemeltetésébe partnerek bevonását tervezik, ezúttal nem kívánt bővebb tájékoztatást adni.

Jövőbeni terveik kapcsán a pénzügyi vezető – hivatkozva anyavállalatuk tőzsdei jelenlétére – óvatosan fogalmaz: eszerint a mostani projektet első lépésnek tekintik. Arról sem kívánt nyilatkozni, hogy a beruházástól mikortól várnak nyereséget, de hozzátette, az erőmű által termelt áram ára valószínűleg igen versenyképes lesz. Chris Dinsdale üdvözölte, hogy a nemzeti fejlesztési tárca most közzétett energetikai törvénymódosító csomagjában helyet kapott a föld alatti szénelgázosítás.

Azt, hogy a javaslat két százalékban határozza meg az igénybe vett szén után fizetendő bányajáradékot, fairnek nevezte. Ama felvetésünkre, hogy a földgázkitermelés után 12 vagy akár 80 százalék is lehet a bányajáradék, leszögezte: a föld alatti szénelgázosítás ugyan valóban egyfajta gáztermelés, de a két kitermelési mód nem hasonlítható össze. Kérdésünkre leszögezte: noha egy, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézettel, a Miskolci Egyetemmel, a Golder Associates (Magyarország) Zrt.-vel együtt készített tanulmányban tényleg bemutatták a magyar kormány és egyéb hatóságok részére a lehetőséget, a most benyújtott törvénytervezet kidolgozásában nem vettek részt.

A szén elgázosításának elve régóta ismert. Végtermékét, a „városi gázt” korábban a magyar fogyasztók is ismerték. Az úgynevezett gázgyárakban ugyanis a szénből gáz formában nyerték ki az energiát. A Magyarországon újdonságnak számító, külföldön már több évtizede alkalmazott föld alatti széngázosítás lényege, hogy a szenet ehhez nem szükséges kibányászni és a felszínen gázzá alakítani. Oxigén hozzáadásával a föld mélyén is kinyerhető a gáz, amit aztán a felszínen tisztítva használnak fel.

Chris Dinsdale szerint a technológia eredményes mecseki kipróbálását követően hosszabb távon csökkenhet Magyarország energiafüggősége, elsősorban a ki nem termelhető széntelepek hasznosítása révén. Tevékenységük munkahelyeket, adóbevételeket teremt, emellett a kitermelés meglátása szerint minden magyar környezetvédelmi és biztonsági előírásnak megfelel. A széngáz fűtőértéke közel fele a földgázénak, így az a lakossági földgázhálózatban csak további feldolgozás után jelenhetne meg, ezért célszerűbb áramtermelésre használni.