Ebből kiderül, miért nőtt a vártnál jóval nagyobb mértékben a GDP: az elemzők átlag 0,8 százalékos éves bővülést vártak, ezzel szemben a gazdaság 1,7 százalékkal gyarapodott a tavalyi azonos időszakhoz viszonyítva – mondta lapunknak Eppich Győző, az OTP elemzési központjának munkatársa. A hitelintézet előrejelzése szerint – amely egyébként másfél százalékos növekedést jósolt – termelési oldalon a mezőgazdaság 0,7-0,8 százalékponttal járulhatott hozzá a bővüléshez, de valószínűleg jól teljesített az építőipar és a feldolgozóipar is.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője ehhez annyit tett hozzá, hogy a beruházások is jól alakultak, vagyis valószínűleg a belföldi fogyasztási adatok még mindig nem mutatnak nagy növekedést – különben a GDP-adat még jobb lehetett volna. Eppich Győző is úgy véli, hogy a felhasználási oldalról vélhetőleg a nettó export hozzájárulása erősödött jelentősen. A részletes GDP mellett lesz még néhány fontosabb magyar statisztikai adat a héten, például a végleges szeptemberi külkereskedelmi egyenleg, illetve az előzetes októberi ipartermelési mutató, amelyek megerősíthetik az ipari export javuló teljesítményét – magyarázták a CIB Bank részéről.

Suppan Gergely ehhez azt is hozzátette: az októberről szóló adat azért is különösen érdekes, mert iránymutatást ad, hogy az utolsó negyedév hogyan indult, s milyen kilátásaink vannak erre a három hónapra. Szerinte akár igen jól is teljesíthet az ipar, hiszen például a győri Audi szeptemberben indította el új modelljének gyártását, s arról sem szabad megfeledkezni, hogy tavaly ilyenkor az iparnak nem ment túl jól, vagyis a gyenge bázishoz képest a kisebb bővülés is nagyobbnak hat.

Csütörtökön újra összeül az Európai Központi Bank kormányzótanácsa, hogy döntsön az eurózónában érvényes monetáris kondíciókról. A grémium legutóbbi ülésen 25 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatot, tekintettel az euró zónában, különösen a perifériaországokban megemelkedett deflációs veszélyre. (A defláció az infláció ellentéte, vagyis a pénz vásárlóereje emelkedik – a folyamat gyakran együtt jár a gazdaság lassulásával, fontos szerepe volt például az 1929–33-as gazdasági világválság kialakulásában.) A gyenge gazdasági aktivitás, az erős euró, illetve a fennálló kapacitásfölösleg továbbra is dezinflációs (csökkenő ütemű infláció) hatást fog kiváltani, ezért szükség lehet a monetáris lazításra.

A legutóbbi inflációs adat kicsit magasabb lett a vártnál (0,9 százalék), így a mostani ülésen nem várható a kamatszint változtatása – vélik az OTP-nél. A jövőben viszont jöhet további kamatvágás, esetleg negatívba csúszhat az egynapos betéti kamat, amely jelenleg nulla százalék. Suppan Gergely is arra hívta fel a figyelmet, hogy a legutóbbi, meglepetést hozó ülés után most a magyarázatra kell majd nagyon odafigyelni, abból talán következtetni lehet arra, milyen döntések várhatók az EKB-tól a közeljövőben. Az OTP szerint újabb hosszú távú jegybanki hitelprogramok indítása várható, esetleg azzal a feltétellel, hogy az azt igénybe vevő bankoknak növelniük kell a gazdaság hitelezését.

Az Egyesült Államokban pénteken publikálják a novemberi munkaerő-piaci adatokat. Egy hónapja, a kormányzati leállást követően megjelent statisztika meglepően erős munkahelyteremtő képességről árulkodott októberre. Összesen 204 ezer fővel nőtt az alkalmazottak száma, ami azért lényeges, mert az amerikai jegybank szerepét betöltő Fednek havi átlagban 200 ezer többlet-munkavállaló a célja. A várakozások szerint novemberben is közel maradhatott ehhez a szinthez az adat – mondják az OTP-nél. Suppan arra is kitért, ha a mutató jóval kedvezőbb lenne a Fed kitűzött céljánál, akkor akár pánik is kialakulhat a tőkepiacokon.

Ebben az esetben újra felerősödhet az a várakozás, mely szerint a jegybank a jelzettnél hamarabb csökkenti a kötvényvásárlási programját. Ugyanakkor a Michigani Egyetem a fogyasztói bizalom meglepő csökkenését mérte, míg a Conference Board fogyasztói bizalmi indexének munkapiaci komponense is mérséklődött októberhez képest. Mindenesetre, ha mégis a Reuters konszenzusának megfelelő adat jelenik meg, akkor a Fed következő, december 18-ai ülésén nehéz lenne indokot találni arra, miért kellene továbbra is havi 85 milliárd dollár forrást pumpálni a piacokba – hívták fel a figyelmet az OTP-nél.