Átírnák a szerződéseket?
Az indítvány lényegében a devizahiteles szerződések alkotmányellenességének és utólagos, jogalkotási úton történő megváltoztatásának kérdését veti fel. Egyebek mellett az árfolyamkockázat adósokra hárítása, az egyoldalú hitelezői kamatemelés és az árfolyamrés miatt, továbbá mert a devizaalapú kölcsönök törlesztőrészleteinek növekedése a társadalom széles rétegei számára nehézséget okoz, ami elengedhetetlenné teszi a devizahitelezésből adódó problémák végleges rendezését – áll a dokumentumban.
Az indítvány kitér arra is: „a helyzetet bonyolítja, hogy a devizahitelezés, illetve a devizahitel-szerződések bíróságok általi megítélése sem egységes”. A kormány kérte az alaptörvény azon rendelkezésének értelmezését, amely szerint „Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait”.
Ezzel kapcsolatban az indítvány azt veti fel, hogy a vizsgált alkotmányos rendelkezésből közvetlenül levezethető-e valamely tömegesen alkalmazott, a fogyasztók számára egyoldalúan és jelentős hátrányt okozó módon meghatározott szerződési feltételnek, illetve azt megerősítő bírósági döntésnek az alaptörvény-ellenessége. A kérdés különösen a devizahitel-szerződések esetében az árfolyamkockázatnak kizárólag az adósra hárítását rögzítő, a hitelező számára az egyoldalú kamatemelés lehetőségét viszonylag szabad mérlegelés alapján és széles körben biztosító, valamint az árfolyamrés alkalmazását előíró szerződési feltételnek az alkotmányellenességére vonatkozik.
A kormány egy hónappal ezelőtt a Kúriától kért állásfoglalást a devizahitelezéssel kapcsolatban. A kabinet szerint a devizahiteles perekben született, nemritkán egymásnak ellentmondó ítéletek miatt jogbizonytalanság alakult ki, s amíg ez a helyzet nem rendeződik, a kormány sem állhat elő saját, a devizakölcsönök kivezetését célzó javaslatával. A legfelsőbb bírói fórum hetekig igyekezett kitérni, de végül beadta a derekát: a múlt héten bejelentette, hogy jogegységi döntést hoz, most hétfőn pedig azt is közzétette, mely kérdéseket kívánja megvizsgálni. A Kúria egyebek mellett arra kíváncsi, hogy a szerződések, illetve azok egyoldalú módosítása érvényes-e.
A kormány mostani AB-indítványából arra lehet következtetni, hogy a kabinet a szerződések utólagos, törvényi átalakításával, például az egyoldalú módosítások és így a kamatemelések eltörlésével, vagy az árfolyamkockázat megosztásával rendezné a devizahitelesek helyzetét. Ha ugyanis a Kúria úgy találja, hogy a szerződésekkel valamilyen általános probléma van, az AB szerint pedig ez lehetőséget ad a kabinetnek arra, hogy belenyúljon a megállapodásokba, akkor nyitva áll az út a kormány előtt arra, hogy úgy alakítsa át a devizahiteles szerződéseket, ahogyan neki tetszik.
A kabinet indítványában maga is emlékeztet arra: az AB már egy 1991-es határozatában megállapította, hogy kivételes esetben az állam már megkötött szerződések tartalmát is meghatározhatja. Erre különösen a hosszú távú szerződések esetén kerülhet sor, ahol fennáll annak a veszélye, hogy a szerződéskötéskor nem látott olyan változások zajlanak le, amelyek a felek valamelyikének érdekét lényegesen sértik, és amelyek tudatában nem – vagy más tartalommal – kötöttek volna szerződést. Ha ezek a változások társadalmi méretet öltenek, a szerződések nagy számát érintik, a körülmények megváltozása az állam beavatkozását teheti szükségessé.
