Az egyik az úgynevezett üzleti út, amelyben folytatják az INA hosszú távú értékteremtését. Ha a horvát kabinet emellett dönt, a Mol kész arra, hogy a jövőben együtt fejlesszék a vállalatot.

Az „üzleti út”mibenlétéről képet kaphatunk a riporternek a térségbeli finomítók állapotát illető kérdése kapcsán is. Erre Hernádi egyebek mellett kifejtette: a jelenlegi piaci igényeknél a gyártókapacitás körülbelül 15 százalékkal nagyobb. Erre lépniük kell: bezárással vagy modernizálással.

Az előbbire példa a mantovai finomító, amelyet most logisztikai központtá alakítanak át. (Magyarországon viszont a jelentős hatékonyságjavítás mellett folytatódik a finomítás, a csoportszintű feldolgozás-kereskedelem 2011–2013-ban 300 millió dollár megtakarítást ért el, és 2014-ben további százmilliós költségcsökkenést kell hoznia.) Az INA két finomítóját illetően Hernádi Zsolt nem tett határozott kijelentéseket, de kétszer is megismételte, hogy két üzem működtetése Horvátországban „komoly ki hívás”.

A horvát kabinet előtt álló másik út az elnök-vezérigazgató szerint az állami irányítás – erről meglehetős ridegen beszélt. Szerinte ebben az esetben az INA-t rövid távú állami és társadalmi érdekek szerint irányítanák, ami „visszalépés a múltba”. Ehhez a Mol nem kíván asszisztálni.

Hozzátette, mindkét útra tud példákat mondani. (Akár hozzá egész közeli példával is szolgálhatott volna, hisz a Hernádi Zsolttal egyébként jó viszonyt ápoló Orbán Viktor kormányára pontosan illik ez a leírás.) Azt is leszögezte, hogy az INA irányításáról nem kívánnak tárgyalni, mert az „nemzetközi megfigyelők, szakértők” szerint a legjobbak közül való. (A 45 százalékot birtokló horvát kormány arányos részt kér magának az irányításból is.)

Az elnök-vezérigazgató a Mol szempontjából a legfontosabbnak azt nevezte, hogy mihamarabb pontot tegyenek az INA-ügy végére. Meggyőződése, hogy nemcsak a Mol, hanem a horvát polgárok érdekét is az üzleti út szolgálná, de emlékeztetett, hogy megkezdték az előkészületeket az INA-pakett esetleges értékesítése irányába is. Úgy vélte, ha a horvát kormány nem kívánja megvenni a csomagot, akkor azt másnak értékesítik.

Arra a kérdésre, hogy miként érinti az ellene kiadott Interpol-körözés, kissé elgondolkozva megemlítette, sem neki, sem a családjának nem könnyű, sőt még a Molban sem mindenki érti az így kialakult helyzetet. Ugyanakkor, mivel a magyar hatóságok 2011-ben és 2012-ben is megállapították, hogy az INA 2009-es irányítás átvétele kapcsán sem ő, sem a Mol nem vádolható korrupcióval, így a magyar szervek álláspontját fogadja el. (Horvátország kérésére az Interpol október elején vette fel körözési listájára Hernádi Zsoltot, a horvát hatóságok egy korrupciós ügyben kívánják kihallgatni a Mol-vezért.)

Arra, hogy az érvényben lévő Interpol-körözés miatt most nem hagyja el az országot, annyiban utalt, hogy most legfeljebb több videokonferenciát tart, illetve üzletfeleit hívja Budapestre, amely gyönyörű város. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy a Mol-vezetés jól felépített, így a jelen helyzetben is teljes mértékben működőképes. Ismét hitet tett a nemzetköziesedés mellett, megemlítve, hogy a negyven országban működő társaságcsoportjuk irányításában dolgozók húsz százaléka egyáltalán nem tud magyarul, így a kommunikáció egyetlen nyelve az angol.

További terveik kapcsán mind a kitermelés, mind a feldolgozás-kereskedelem üzletágban további „eszközök vásárlását” helyezte kilátásba. A kitermelés tekintetében megszokott piacaikon – a Független Államok Közösségén, Pakisztánon és Kurdisztánon – túl kisebb politikai kockázatú térségekben is vizsgálják a lehetőségeket – vázolta.