Matolcsy az eurózóna válságkezelése során elkövetett hibákért Rehnt tette felelőssé, és január elsejei hatállyal lemondásra szólította fel. A négy nagy nemzetközi hitelminősítőtől pedig azt követelte, hogy kezdjenek tárgyalásokat Magyarországgal annak adósi felminősítéséről. Az S & P, a Moody’s és a Fitch egyaránt a bóvli kategóriában tartja nyilván a magyar államadósságot, és eddigi nyilatkozataik alapján nem látják időszerűnek annak felminősítését. Az rejtély, hogy kit tekint Matolcsy a negyedik nagynak, hiszen az egységes uniós „ellenhitelminősítő” létrehozásának terve az asztalfiókban porosodik, a kínaiak hasonló intézménye pedig még a keleti nyitás hevületében sem lenne méltó erre a kitüntető címre. A jegybankelnök hazai kritikusainak a „mea culpázást” javasolta, a Portfolio tudósítása szerint Bod Péter Ákost, Chikán Attilát és Mellár Tamást arra kérte, hogy kövessék Járai Zsigmond példáját, és ismerjék el, hogy a gazdaságpolitika jó úton jár.

Hazai vizekre evezve újfent kifejtette, van még tér további kamatcsökkentésre, és a kedvező inflációs kilátások miatt tartósan fennmaradhat a laza kamatkörnyezet. A jegybankot szerinte egyedül az infláció érdekli, a forintárfolyam, a kamat és a foglalkoztatás területén nincs kifejezett célja. Az uniónak pedig azt javasolja, hogy célozzon meg egy 25 százalékos beruházási rátát (mi 17-nél járunk), térjen át a 2-4 százalékos inflációt kitűző fiskális célkövető rendszerre, továbbá a szükséges fejlesztéseket az EKB által felvásárolt tagállami kötvényekből finanszírozza.

Hogy a Matolcsy-modell brüsszeli fogadtatása milyen lesz, az kérdéses, idehaza azonban még nem lehet beszélni a bankhitelből fedezett beruházások drasztikus meglódulásáról. Továbbra is kőkemény követelményeket támasztanak a bedőlt hitelek emelkedő állományával szembesülő bankok azokkal szemben, akik piaci alapú kölcsönnel szeretnék vállalkozásukat felfuttatni – derül ki az MNB-nek a kereskedelmi bankok körében végzett szokásos negyedéves közvélemény kutatásából. A vállalati hitelállomány a szigor ellenére nőni tudott a harmadik negyedévben a másodikhoz képest, de ennek a forrása egyedül a jegybank által a kis- és középvállalkozásokat megcélzó növekedési hitelprogram (NHP) volt, amiről elindítója elismeréssel szólt elemzésében, ahogy a sorozatos alapkamat-csökkentés keresletnövelő hatásának megemlítéséről sem feledkezett meg. Az NHP első körében kihelyezett 721 milliárd forint azonban kevésnek bizonyult ahhoz, hogy az éves állományleépülési ütemet megállítsa: az ugyanis a második negyedévben mért 6,4 százalékról 3,5 százalékra fékeződött, azaz a fordulat e téren még várat magára.

A hitelállományon belül viszont volt változás: az NHP-nek köszönhetően nőtt az átlagos futamidő, és csökkent a devizahitelek aránya. Az elemzés megemlíti, hogy az NHP – amely ingyen forrást jelent a bankoknak és 2,5 százalékos kamatkiadást a felvevőknek – nem vetette vissza a kereskedelmi bankok körében a vállalati hitelezést, az ugyanis gyakorlatilag stagnált, még az időközben folyamatosan csökkenő alapkamat ellenére is. A küszöbönálló gazdasági növekedés pozitív hatásaiból a vállalkozások is szeretnék kivenni a részüket, de csak a leghitelképesebbek előtt nyílik meg az ehhez vezető út, ugyanis a következő hat hónapban a feltételek enyhülésére reálisan nem számíthatnak.

721MILLIÁRD

A JEGYBANKI növekedési hitelprogram első körében 721 milliárd forint hitelt helyeztek ki a pénzintézetek a kis- és középvállalkozásoknak.