Az ügy előzménye, hogy 2011 decemberében módosították azt a 2001-es kormányrendeletet, amely szerint az állam garanciát – gyakorlatilag kezességet – vállalt egyes államilag támogatott lakáshitelekre. A költségvetés az eredeti jogszabály alapján tehát megtérítette a pénzintézetnek a közreműködésével nyújtott, és utóbb behajthatatlanak bizonyuló kölcsönök miatt keletkezett veszteség nyolcvan százalékát, feltéve, hogy az igénylő gyermekek után járó lakásépítési vagy -vásárlási kedvezményt vett igénybe. A kincstár 2009 második negyedévéig e kötelezettségének eleget is tett, utána azonban a bebukott kölcsönök után már nem fizetett. Az OTP ezért tavaly augusztusban keresetet nyújtott be, amelyben 1,26 milliárd forint és kamatai megfizetését kérte az államtól. Valamivel korábban egyébként alkotmányjogi panaszt is beadtak, mert a bank úgy véli, sérti a tulajdonhoz való jogot, és ellentétes a jogállamiság elvével is, hogy utólag módosítják a feltételeket.

Az új szabályozás a 2004. május 1-je után kötött hitelszerződések esetében egyoldalúan kizárta az állami kezességvállalást, így ha egy kölcsön behajthatatlanná válik, annak következményeit a pénzintézet viseli. A bank úgy látja, hogy ez a változtatás a szerzett jogait is sérti, hiszen a hitelnyújtásban való közreműködéstől remélt nyereség helyett milliárdos veszteséget kell elkönyvelnie.

Az alperes a bíróság előtt azzal érvelt, hogy a garancia – amit piaci alapú garanciavállalási díj nélkül nyújtottak – az uniós szabályok szerint tiltott állami támogatásnak minősülhet. A pert az OTP a Fővárosi Ítélőtábla előtt elvesztette, de az ítéletet másodfokon formai hiba miatt –az ügyben az államot nem megfelelő személy képviselte – hatályon kívül helyezték. A Fővárosi Ítélőtábla ugyanakkor jelezte: miután az alperes az uniós versenyszabályokra hivatkozott, indokolt lehet az Európai Unió Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezni.

Ezt követően új eljárás indult, és a törvényszék az instrukciónak megfelelően cselekedett. Most a luxemburgi bíróságtól vár választ arra, hogy az állami garanciavállalás az uniós belső piaci szabályokkal összeegyeztethető-e, és ha nem, a bankok esetleges érdeksérelme miként orvosolható. Amíg az uniós bíróság nem válaszol, a pert felfüggesztették. Erre hivatkozással az AB előtt folyó eljárás is szünetel.