Az infláció mindenekfölött
A döntés aligha okoz majd meglepetést: minden valószínűség szerint az elmúlt hónapokban látott 20 bázispontos csökkentési ütem folytatódik, s így 3,20 százalékra módosul majd a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamata. A döntés indoklásában sem várható változás, valószínűleg továbbra is a lehetségestől vagy a kívánatostól elmaradó kibocsátást, a strukturális tényezők által meghatározott, hosszú távon várható, az ideálisnál magasabb munkanélküliséget, a középtávon is mérsékelt inflációs nyomást, valamint az ország javuló kockázati megítélését említik meg – fejtette ki Szaniszló Bálint, az OTP Bank elemzési központjának munkatársa.
Matolcsy György jegybankelnök és Balog Ádám alelnök közelmúltban tett nyilatkozatai is a 20 bázispontos kamatcsökkentésre vonatkozó várakozásokat erősítették. Nem voltak ilyen egyértelmű jelzéseik a kamatcsökkentési ciklus végével kapcsolatban, arra csak annyit mondtak, hogy annak alsó korlátja mozgó célpont. A CIB Bank elemzői ugyanakkor éppen a jegybankelnök egyik megjegyzésére hívták fel a figyelmünket. Matolcsy György arra utalt, hogy „a kamatcsökkentés addig folytatódhat, amíg az infláció csökken”, vagyis a legfrissebb adatokat szem előtt tartva nagyon közel lehet a monetáris lazítási ciklus vége. A keddi MNB-ülést leszámítva itthon a munkanélküliségi statisztika lesz lényegében az egyetlen fontos adat. Horváth Ákos, az Equilor elemzője szerint nagy meglepetésre ezen a téren sem lehet számítani, remélhetően a mutató nem emelkedik tíz százalék fölé. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) csütörtöki kötvényaukciójára azért mindezek mellett érdemes lesz figyelni, mert a hozamszinteken keresztül „értékelik” majd a befektetők az MNB döntését, és a változásokból jól kiolvasható lesz a piaci hangulat is.
Az eurózóna pénteken ismertetendő inflációs adata lesz a legfontosabb makroadatközlés az öreg kontinensen. A következő időszak és talán az egész 2014-es év legfontosabb európai témája lesz a deflációs veszély kérdése és annak kezelése. Egy ténylegesen kialakuló defláció a periférián nagyon komoly kockázatokkal járna. A jelenség kezelése roppant nehéz gazdaságpolitikai, főleg monetáris politikai kihívás – hívják fel a figyelmet a szakértők. A defláció főleg két csatornán keresztül érezteti negatív hatásait: egyrészt a fogyasztókat arra ösztönzi, hogy elhalasszák a fogyasztásukat, hiszen az idő előrehaladtával minden egyre olcsóbb lesz. Másrészt az eladósodott családok, vállalatok, kormányok nem tudnak elég nominális jövedelmet termelni, így adósságuk a jövedelemtermelő képességük arányában egyre csak emelkedik. Ez Japánban például „az elvesztegetett évtized(ek)hez” vezetett.
Az eladósodott déli vállalatok, kormányok hitelképességét egy ilyen helyzet drámai mértékben és gyorsan rontaná. A gond, hogy jelenleg Spanyolországban és Görögországban már defláció alakult ki, Portugália és Írország pedig ennek a határán áll. A veszély azonban az eurózónát is fenyegeti, hiszen az októberi adat meglepően alacsony volt: 0,7 százalék. Mindez azt mutatja, hogy a jelenség már nem csak a perifériás államok problémája. Ráadásul a közgazdaságilag sokkal fontosabb maginfláció is négyéves mélyponton van (0,8 százalék), és további csökkenése várható.
A helyzet oka a válság nyomán kialakuló kapacitásfölösleg és az, hogy ilyen piaci körülmények között a vállalatok nem tudnak árat emelni. A legutóbbi GDP, illetve munkaerőpiaci adatok is kiábrándítóak lettek az eurózónában, s ez tovább növeli a félelmet. Mindezek árnyékában nem csoda, hogy az Európai Központi Bank (EKB) azonnal lépett: legutóbb 25 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatlábat. Ez viszont valószínűleg nem lesz elegendő: sokan már a negatív kamat bevezetését valószínűsítik. Ebben nagy vita várható a különböző pénzügyi helyzetben lévő tagországok képviselői között az EKB kormányzótanácsában. Éppen ezért különösen fontos, hogy pénteken milyen inflációs adatot ismertetnek az eurózónára vonatkozóan – fejtette ki Pápa Levente, az OTP Bank elemzője.
Az Egyesült Államokban a kedden ismertetendő fogyasztói bizalmi index tarthatja lázban a piaci szereplőket. A jelenlegi várakozások szerint drámai meglepetés nem várható. Mégsem szabad elmenni szó nélkül a mutató mellett – jegyezte meg Horváth Ákos. Abban az esetben, ha az index váratlanul 70 pont alá bukna le, akkor megindulnának a találgatások, vajon a most tervezett határidőt is kitolná-e az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed a havi 85 milliárd dolláros programjának csökkentésére. Ez pedig alapjaiban határozná meg a befektetők hangulatát, viselkedését.
