A Világbank mellett működő, beruházásokkal kapcsolatos viták rendezésére létrehozott választott bíróság illetékességét a Világbank égisze alatt létrejött nemzetközi beruházásvédelmi egyezmény alapozza meg. Ezt Magyarországon és Cipruson kívül még 150 állam írta alá. A beruházási jogvitákat azért rendelték e bírósághoz, hogy ha egy külföldi befektető és az adott állam között vita van, akkor azt egy semleges fórum bírálja el, ne valamely érdekelt állam bírósága.

A testület Washingtonban tartja az üléseit, de nem az amerikai jog, hanem az egyezmény szövege és elvei alapján ítélkezik. A 3 tagú tanács német elnökét a magyar állam és a befektetők közösen választották ki, az amerikai tagot a befektetők, a finn bírót a magyar állam delegálta. A pálya tehát „senki felé sem lejt”.

A Sukoró-, vagy ahogy másként ismerjük, a King’s City-ügy több jogi ügy összessége. A háttér: Joav Blum, az egyik befektető 2008-ban cserével szerezte meg a telket, amin a befektetők egymilliárd euróból meg akarták valósítani a King’s City szórakoztató-központot és kaszinót, amely ígéretük szerint több száz embernek és beszállítónak adott volna munkát.

2009-ben a befektetők egy ciprusi cégük által birtokolt magyar kft. révén kaszinólétesítésre nyertek jogot egy koncessziós pályázaton. Az állam belevetette velük a szerződésbe a pályázati kiírásban még nem szereplő feltételt, hogy a kaszinóhoz szükséges, általuk megjelölt területnek a birtokukban kell lennie. Ám közben a telekcserebotrány miatt utasították a vagyonkezelőt, hogy indítson pert a csere semmisségéért. Még nem volt elsőfokú ítélet, amikor e passzusra hivatkozva a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium felmondta a koncessziós szerződést.

Emiatt indult a washingtoni per, de idehaza is perlik a minisztériumot. A minisztérium pedig kötbért követel a befektetőktől – szintén a bíróságon. A telekcserét jogerősen megsemmisítette a bíróság, mondván, a szerződés időpontjában nem volt olyan közérdekű cél, amely indokolta volna, hogy a sukorói ingatlanok pályáztatás nélkül kerüljenek Joav Blum tulajdonába, továbbá mert az ingatlanok cseréjénél feltűnő értékaránytalanság volt.

A telekcsere ügyében büntetőeljárás is indult, Tátrai Miklóst, az MNV volt vezérét és Császy Zsolt értékesítési jogi igazgatót hűtlen kezeléssel vádolják, a per december elején folytatódik Szolnokon. Washingtonban felhasználják az összes hazai perben született vallomásokat, bizonyítékokat. Tátrai Miklós és Császy Zsolt az írásos vallomást a befektetői oldal kérésére, a szóbelit pedig az államéra tette. Tátrai állítása szerint mindkettő tartalma megegyezik az eddigi, hazai vallomásaival. A meghallgatások után a bíróság néhány hónap alatt hozza meg döntését, fellebbezés nincs. (V. G. G.)

A sukorói telek