Jaj a cégvezetőknek
De miután voltaképp minden a cégvezető döntésének eredménye (az ügyvezető határoz meg pénzügyi keretet, vesz fel ilyen vagy olyan munkatársakat, dönt a beszerzésekről), valójában valószínűleg a perek során ő viseli majd a személyes felelősséget a cég összes ügyéért. A polgári törvénykönyv (Ptk.) szerint jövő március 15-től döntéseiért a vezető személyes vagyonával felel.
Ma amikor egy vállalat – akár a vezető hibája miatt – kárt okoz, az anyagi felelősséget a cég köteles viselni. Később persze a társaság tulajdonosai eldönthetik, hogy beperlik-e saját igazgatójukat kártérítésért, vagy sem. Ez változik meg márciustól, a döntést hozó vezetőt is perelhetik a károsultak. Alföldi Péter, az AIG pénzügyi biztosítások részlegének igazgatója egy pénteki sajtóbeszélgetésen azt mondta: a módosítással alighanem az volt a szándék, hogy a vezetők vállalataik mögé bújva ne tudjanak szándékosan kárt okozni másoknak anélkül, hogy bármiféle kötelezettségvállalási felelősségük lenne.
Ugyanakkor ez a változás a jogalkotói szándék ellenére egy komoly veszélyt is hordoz magában – tette hozzá Cselédi Zsolt, az Oppenheim ügyvédi iroda partnere. A honi bíróságokon rengeteg, csip-csup ügyekben indított, néhány százezres vagy egy-kétmilliós kártérítési per zajlik cégek ellen – ez a vállalat életében nem tétel, egy vezetőnél viszont már kellemetlen lehet. A vélt vagy valós károsultak viszont jövő tavasztól már nemcsak a társaságot perlik majd be, hanem annak vezetőjét, vezetőit is.
Ha pedig egy ilyen ügy elindul, azzal már foglalkozni kell, s az leköti az erőforrásokat, ez pedig az eredményes munkát is kikezdheti. Vitás helyzetek ráadásul lényegében bármiből kialakulhatnak. Veszélyes terület a környezetvédelem: ezek nagyon könnyen bíróságok elé kerülhetnek vezetői számonkéréssel. Amennyiben például egy vállalat veszélyes hulladékot helyez el a telepén – akár szabályosan is –, amely végül mégis környezeti kárt okoz, a telekszomszédok márciustól akár drámai összegű kártérítési pert is indíthatnak közvetlenül a cég vezetője ellen is.
Cselédi Zsolt hozzátette: a Mal Zrt. vörösiszap-katasztrófája esetén például lehetőségük lett volna a károsultaknak az alumíniumgyártó irányítóit közvetlenül komoly összegekre perelni, ha az új Ptk. akkor hatályos lett volna. Elképzelhető, hogy egy fuvarozó vállalatnál az egyik alkalmazott – egy balesete után – a nem megfelelő abroncs miatt perbe fogja az igazgatóját. Egy ilyen ügy eddig aligha jelentett veszélyt a vezető vagyonára, ám ezt követően erre is gondolni kell.
– Érezhetően egyre nagyobb az érdeklődés a kockázatok minimalizálását lehetővé tévő eszközök iránt – jegyezte meg Alföldi Péter. A vezetői felelősségbiztosítások hirtelenjében népszerűek lettek az AIG-nál is. Eddig a hazai vezetők nem nagyon vettek tudomást kockázati kitettségükről: mindössze 300-400, vezetői döntések kockázatait fedező biztosítás élt. A szerződések száma márciusra ezer körülire növekedhet, bár itt még van piaci potenciál: mintegy százezer, ilyen veszélynek kitett vállalat és cégvezető akad az országban.
