'Ezzel a stratégiával csak veszíteni lehet!'
− A beruházási viták rendezésének nemzetközi központján kötött ki a King’s City ügye. Miért kell a bíróságon megvédeni egy kormánynak egy olyan döntést, amely arról szól: nem akar egy beruházást?
− A Gyurcsány-kormány idején volt egy legitim politikai akarat arra, hogy ez a turisztikai beruházás Magyarországra jöjjön, az Orbán-kormány hozott egy szintén legitim politikai döntést, hogy ezt a beruházást Magyarország mégsem szeretné. Ez idáig a választókra tartozó kérdés. A baj az, hogy az Orbán-kormány álláspontját amatőr módon, tisztességtelenül és esetenként a bűncselekmény határát is súrolva próbálták érvényre juttatni a végrehajtásra kijelölt személyek.
− Washingtonban a kaszinókoncessziós szerződés megkötése és felbontása a per tárgya. Hogyan függ össze ezzel a telekcsere, amelynek az ügyében idehaza önt hűtlen kezeléssel vádolják?
− A kaszinópályázaton a befektetők a sukorói telek egy részét jelölték meg a kaszinó helyszíneként. A pénzügyminiszter kifejezett kérésére bekerült a szerződésbe egy passzus, mely a pályázati kiírásban nem szerepelt, de a befektetők elfogadták: ha 2011. január elseje után bármikor nem rendelkeznek jogszerűen az ingatlannal, akkor a koncessziót az állam felmondhatja. Mindez a telekügy kapcsán kitört politikai botrány és büntetőeljárás fényében jó ötletnek is tűnhetett. De utóbb kiderült: Oszkó Péter úgy írta alá a koncessziós szerződést, hogy előző nap levélben kérte az MNV-t a telekcsereszerződés érvénytelenítésére. Ez a perben nem jön jól, de önmagában csak etikai kérdéseket vetne fel. Következménye onnantól van, hogy Matolcsy György ténylegesen fel is mondta a szerződést ezen passzus alapján.
− De hát a feltétel nem teljesült, ezért kötelessége volt felmondani a szerződést.
− A felmondás időpontjában a telek tulajdonjogáról bírósági eljárás folyt ugyan, de még elsőfokú döntés sem született. A kaszinó telke Joav Blum birtokában volt.
− A tulajdoni lap szerint nem.
− Volt egy érvényes szerződés, a telket pedig az MNV dokumentumokkal igazoltan birtokba adta. Más kérdés, hogy az ügyészség a tulajdonjog bejegyzése ellen óvást jelentett be, majd per indult, amelyben a bíróság 2012-ben megsemmisítette a telekcserét. De ha lett volna jogalap a szerződés felmondására, akkor is mérlegelni kellett volna a következményeit. A kormányváltás után világos volt, hogy a beruházásból nem lesz semmi. Orbánék ölbe tett kézzel várhatták volna a lejáró határidőket, amikor kötbérezhetik a befektetőt, a projekt pedig magától elhal. A formális felmondás teljesen felesleges erődemonstráció volt. Rendkívül káros is, hiszen a befektetők emiatt fordulhattak a washingtoni bírósághoz. A perben pedig a magyar állam hibát hibára halmozott.
− No hisz, önök tanúskodtak a magyar állam ellen?!
− A tárgyalás megkezdése előtt néhány nappal a Magyar Nemzet közölte a tanúk névsorát, és el sem hangzott vallomásukat máris előre értelmezte. A Fidesz szóvivője lényegében lehazaárulózta Gyurcsányt és Bajnait, akik nem is voltak ott Washingtonban. A bírósági eljárás így azzal a megállapítással kezdődhetett, hogy a magyar állam nem tartja be a szabályokat, és nyomást gyakorol a tanúkra. A bíróság történetében erre még nemigen volt példa.
− A bírákat általában nem érdekli a kommunikáció, ellenben a bizonyítékok...
− Az állam lényegében a másik fél kezébe adta a bizonyítékokat azzal, hogy a büntetőügyben megvádolta Blum ügyvédjét okirat-hamisítással. Mint vádlott, ő megkapta a büntetőeljárás 40 ezer oldalnyi anyagát,melyből a befektetők kéjes örömmel húzhatják elő az államra nem kedvező iratokat Washingtonban. De az állam eleve elképesztően rosszul pozícionálta magát, hibái egyenként is rendkívül súlyosak, összességében katasztrofálisak.
− Nevezetesen?
− Először is azt állítják: a Gyurcsány-kormány velejéig korrupt és inkompetens volt, ergo ha a befektetők velük működtek együtt, akkor úgy kell nekik. Ezt az elképesztő, hazug, cinikus álláspontot képviselik a per tárgyalásán ott ülő államtitkárok és ügyvédek a magyar adófizetők pénzén. Ezzel a stratégiával csak veszíteni lehet!
− Ha valaki korrupt hivatalnokokkal üzletel, az azért visszahullik rá...
− A korrupciónak még a gyanúja sem merült fel a büntetőeljárás során! Itt sokkal inkább az hullik vissza az államra, hogy a bíróság előtt megpróbálja kétségbe vonni a befektetők és a szándékuk komolyságát. Csak hát ezeknek az embereknek az élete, vagyoni helyzete jól ismert. A Ronald Lauder New York-i lakásának étkezőjében lógó festmény többet ér, mint a Nemzetgazdasági Minisztérium épülete. Langhammer úr, aki a Walt Disney igazgatóságának tagjaként a témaparkokért felel, mint amilyen a Disneyland, s ami a King’s City is lett volna. Csak az elmúlt egy hónapban többször találkozott európai és ázsiai vezető politikusokkal, mint amiről Orbán Viktor álmodni mer. Róluk azt állítani, hogy nem értenek hozzá, nincs pénzük és nem vehetők komolyan, megmosolyogtató. Azzal vádolni őket, hogy valójában a sukorói susnyáson akartak nyerészkedni, egyenesen kínos.
− S ha a sukorói telek bűncselekményből származik?
− A telekcsere nem tárgya a pernek, s a befektetők nem is vádlottak. A mostani, háromórás meghallgatásom során mégis ugyanazokat a kérdéseket tették fel az állam ügyvédei, mint az ügyészek a magyar büntetőeljárásban. Elképesztő, hogy az állam emberei akarják azt bizonyítani, hogy mi az állam nevében eljárva bűncselekményt követtünk el! Ha így lenne, az önmagában ok lenne a befektetők pernyertességére. Paradox módon éppen én képviseltem Magyarország érdekét az állam pénzén ott ülő ügyvédekkel szemben, azzal, hogy azt vallottam: tisztességesen és jogszerűen képviseltük az államot.
− Miért állítja, hogy az állam hibái katasztrofálisak?
− A bíróság előtt az állam a rendelkezésére álló időkeret felét három olyan személy – Blum, Császy Zsolt és jómagam – kihallgatására használta el, akiknek semmi közük a per tárgyához, a kaszinóhoz. Alig maradt idejük a befektetők szakértőinek kikérdezésére, a 100 milliárdos kárigényt alátámasztó véleményeik érdemi cáfolatára. Magyarország így letolt nadrággal állt a bíróság előtt.
− Pedig az állam másfél milliárdot költ ügyvédekre…
− Ez őrült nagy pénz, de nem ebben az ügyben. Egy hasonló pert nagy csapattal rendelkező nemzetközi ügyvédi irodák négymilliárd forint körüli öszszegért vállalnak. A másfél milliárd arra elég, hogy a szintén neves, felkért iroda második-harmadik vonala vegyen részt a tárgyaláson, a sztárügyvédek ugyanis nem férnek bele a költségvetésbe. Meg persze arra, hogy az állami megbízásokkal egyébként is kistafírozott Sárhegyi és társa Ügyvédi Iroda még egy bőrt lehúzva az ügyről, újra szép summát keressen.
− Négy éve foglalkoznak ezzel az üggyel, miért ne lennének ott?
− Az irodának éveken át külön szerződése volt az MNV-vel a büntetőeljárásra és egy polgári perre, szerződött a Kehivel a Sukoró-ügy ellenőrzésére, a nemzetgazdasági minisztériummal pedig a hazai perekre. Már eddig is több mint százmillió forintot kerestek, ehhez jön most részesedésük a 1,5 milliárdból. Ők az egyedüli nyertesei az egész Sukoró-ügynek, pedig a szerepük kétséges. A kaszinószerződés felmondása előtti napokban Matolcsy György 52 milliós szerződést kötött velük jogi feladatokra – a döntés következményeit hamarosan számszerűsíteni lehet majd…
− Miért ennyire biztos az állam bukásában?
− Mert ezt a pert nem is próbálják megnyerni. Az ország hírnevét és az adófizetők pénzét a kicsinyes politikai haszonnak rendelik alá: ha Magyarország veszít, az érv lesz ellenünk a szolnoki bíróságon, a választási kampány során pedig ezerrel nyomják majd, hogy Bajnai a korrupt és inkompetens kormány tagja volt, Oszkó pedig Budai és Matolcsy helyett viszi el a balhét.
− Százmilliárd forint kártérítést kérnek a befektetők. Mennyit ítélhetnek meg?
− Nem ismerek olyan számítást, ami a százmilliárdos kártérítést alátámasztaná, de azok nem is nyilvánosak. A szakértőket öt napon át hallgatták meg, ez elég a megalapozott döntéshez. A fő kérdés azonban nem az összegszerűség, hanem az elvi alap. Egy üzleti kultúrával és demokratikus hagyományokkal rendelkező országok bíráiból álló, független testület fog ítéletet mondani az Orbán-kormány felett. Illik-e és szabad-e következmények nélkül politizálni – vagy a felelősséget is viselni kell a döntésekért? A Sukoró-ügyről terjesztett hazugságok hozzájárultak a Fidesz 2010-es győzelméhez. Ezt a pert pedig a 2014-es győzelemnek rendelik alá. Ha a bíróság elmarasztalja Magyarországot, akkor a kártérítéssel valójában Orbán kormányzásának árát fogjuk megfizetni.
