Orbán Viktor hivatalos látogatásán egy üzleti fórumon tartott előadást, ahol az MTI tudósítása szerint „ismét kiállt az egy számjegyű személyi jövedelemadó mellett”. A kormányfő azt hangsúlyozta, ő azok közé tartozik, akik szerint a jövedelemadó rossz dolog, ezért „nullaszázalékos” szja-kulcsot szeretne, ami ugyan jól hangzik, de jelenleg nem lehetséges. Bízik azonban abban – folytatta –, Magyarország képes lesz elérni, hogy egy számjegyű legyen az szja.

A nemzetgazdasági miniszter ezt követően nyilatkozott arról, hogy ez legelőbb három év múlva lehetséges. – Én is azt szeretném, hogy ha minél hamarabb akár egy számjegyű lenne a jövedelemadónak a kulcsa, de egyelőre nem látom a forrását annak, hogy az így kieső bevételt milyen kiadáscsökkentéssel vagy más bevételek növelésével lehetne előteremteni. Márpedig 2014-ben és 2015-ben is szeretnénk, ha a gazdaság teljesítménye alapján a költségvetés hiánya három százalék alatt maradna” – mondta Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter szerint mindenesetre a célt el lehet érni. A miniszter azzal érvelt, hogy a kulcs három év alatt megfeleződött (2010-ben a felső kulcs 32 százalékos volt, most pedig egységesen 16), és nem borult fel a költségvetés egyensúlya. Igaz, arról nem beszélt, hogy a régi rendszerben az átlagos elvonás 20 százalék körül volt és ez csökkent le az egységes kulccsal 16 százalékra (úgy, hogy épp a kisjövedelműek jártak rosszabbul, és fizettek több adót). Ráadásul: a költségvetési egyensúly fenntartása érdekében emelni kellett a tb-járulékokon (ami elvitte az szjacsökkentés egy jó részét), és persze emelni kellett az áfa felső kulcsán is (így lett az Európában legmagasabb 27 százalék).

Varga Mihály mindenesetre azt is közölte: „nem valószínű, hogy még három év kell majd ahhoz, hogy tovább csökkenjen” a személyi jövedelemadó. Persze megismételte, nagyon fontos figyelembe venni a gazdaság teljesítményének alakulását, a külső piaci körülményeket és az egyensúlyi helyzetet. A probléma márpedig ezzel van. Az szja-csökkentéséhez jókora összeget kellene találni a költségvetésben, miközben az intézkedés – ahogy az egykulcsos adó bevezetése is – a magasabb jövedelműeknek kedvezne.

Abban az elhíresült tanulmányban, amelyet a héten publikált Virovácz Péter és Tóth G. Csaba, erre is van utalás. (Virovácz a jobboldali kötődésűként elkönyvelt Századvég Gazdaságkutató Zrt. munkatársa, de az intézmény elhatárolódott a kutatástól. A Századvég közleményben jelezte: nem az ő álláspontjukat tükrözi az írás.) A szerzők szerint mindenesetre a 9 százalékos szja-kulcs bevezetése (2011-es árakon) további 521,8 milliárd forinttal csökkentené az szja-bevételeket.

Az adócsökkentés 42 százaléka, 219 milliárd forint, a felső tíz százalék jövedelmét növelné. Az átlagos adócsökkentés havi 9900 forint lenne. Amíg azonban az alsó öt jövedelmi tized havi 3250 forinttal lenne gazdagabb a 9 százalékos szja bevezetése nyomán, addig a felső öt jövedelmi tizednél 16 666 forinttal növekedne a havi nettó kereset – derül ki a tanulmányból.

Nyilatkozatháború az új szja-ról

Ellenzéki össztűz zúdult a kormány nyakába az szja-terv kapcsán – a Fidesz nem győzött reagálni, hol hazugnak, hol adóemelőnek titulálva a baloldalt. Bajnai Gordon arra szólította fel a kormányt, hagyja abba az „adóámokfutást”. Szerinte az egykulcsos adó miatt bevezetett megszorítások elszegényedést okoztak, és 50 ezer munkahely szűnt meg emiatt. Közölte: olyan adórendszert vezetnének be, amellyel a minimálbéresek havonta 8-10 ezer forinttal többet vihetnének haza. Megtartanák a családi adókedvezményt is.

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke azt mondta: ha kormányra kerülnek, megszüntetik az egykulcsos adót, helyette szolidaritási alapon működő adórendszert vezetnek be. Az egykulcsos adórendszerrel 1,7 millió adózó nyert és 2,5 millió vesztett – tette hozzá. A DK közleménye szerint az ország kifosztása mindaddig folytatódik, amíg „az új kormány igazságos és növekedésösztönző adórendszert nem vezet be”.

Varga szerint még nincs meg a forrás, de lesz