Bejött a hitelprogram
Matolcsy György elnök bevezetőjében a kályháig nyúlt vissza, azaz a 2010-es kormányváltásig, ami évtizedek óta nem látott változások egész sorát hozta. Minden az egykulcsos jövedelemadónak köszönhető – állította: ha ezt nem vezeti be a kétharmados parlamenti többségével élve a kormány, akkor nincs gazdaságpolitikai fordulat. Ha ez nincs, akkor nem beszélhetnénk monetáris fordulatról, s ennek hiányában nem indíthattuk volna el a példátlan sikert hozó hitelprogramot (NHP) – vázolta fel a folyamatábrát a jegybankelnök.
Az egykulcsos adó egyértelműen igazságos, ki kell állnunk e mellett – szólított fel. Matolcsy ezután hosszasan ecsetelte – a nevéhez köthető – unortodox gazdaságpolitika eddigi sikereit. A nem hagyományos eszközökkel történő válságkezelés eleve elutasítja a megszorításokat, helyettük a terhek elosztásával operál – utalt a bank- és szektoriális adókra, amelyek olyan sikeresek voltak, hogy más országok is átvették tőlünk. Az unortodox válságkezelés sikereként értékelte, hogy fenntartható egyensúlyi és fenntartható növekedési pályára állt a magyar gazdaság, mi több, eközben a politikai stabilitás is fennmaradt.
„Pedig kezdetben csipkelődést, rugdosódást is kaptunk sok helyről, de az idő minket igazolt” – emlékezett vissza, hozzátéve, hogy a megszorításokkal operáló kormányok eleve bukásra voltak ítélve, a 28 uniós tagállam közül 19-ben vezetett ez kormányváltáshoz. A jegybankok sorra tértek át az unortodox eszközök használatára, és ezt tette az MNB új vezetése is. A kamatcsökkentési ciklus folytatásával, a pénzügyi stabilitás megteremtésével, a gazdaságösztönző hitelprogram elindításával, a bankrendszerben a verseny kiszélesítésével, a hitelterhek és az államadósság csökkentésével.
Itt csatlakozott a konferencia témájához, a „szövetségben elért, példátlanul nagy sikerként” aposztrofált NHP-hoz. A helyi GDP-hez viszonyítva ekkora hitelösszeget (721 milliárd forintot) három hónap leforgása alatt kihelyezni példa nélküli az EU történetében – húzta alá. Az elnök hozzátette: a hitelprogram Matolcsy szerint a második, október elsejétől elindított szakaszában lassul a hitelkihelyezés, de ez nem baj, mert időközben beérnek az első szakasz eredményei, beruházásai pedig serkentik a növekedést.
Az első szakaszban az asztalfiókban lévő beruházási tervek kerültek elő, a második körben az élet hozza majd az új fejlesztési igényeket – vélekedett. A Növekedési Hitelprogram augusztussal zárult első körét tízezer szerződés, 701milliárd forintos hitelkihelyezés és 93,5 százalékos kihasználtság jellemzi Balog ÁdámMNB-alelnök statisztikája szerint. A pénz 61 százaléka új hitel, ezen belül jórészt friss beruházásokhoz kötődik. Balog szerint az arány a második körben nőni fog, mert a jövő év végéig továbbadandó kétezermilliárd forintos keret 90 százalékát csak e célra engedik felvenni. Az azonban kizárt, hogy a hitelből magáncélú lakásépítésre is adjanak pénzt, mint azt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter múlt héten felvetette.
Elhatárolódik a Századvég a saját kutatójától
Évi 444 milliárd forintos lyukat ütött a büdzsén az egykulcsos jövedelemadó, és tovább mélyítette az egyes társadalmi rétegek közötti jövedelmi szakadékot. Az adómegtakarítás háromnegyede ugyanis a két legmagasabb jövedelmi tizedhez tartozó gyermektelen állampolgároknál csapódott le, az ő nettó jövedelmüket gyarapította – írta Virovácz Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. munkatársa a Pénzügyi Szemle legutóbbi számában megjelent tanulmányában, amelyet Tóth G. Csabával, a Debreceni Egyetem PhD-hallgatójával közösen jegyez. Az Együtt–PM mindezt úgy értékelte, hogy a kormányközeli gazdaságkutató munkatársa „véletlenül leírta az igazságot”, a Századvég Zrt. elhatárolódott saját kutatójának munkájától, amit nem a Századvég megbízásából írt. (K. B.)
