Konszenzusos végtörlesztés?
A jogszabály lehetővé tenné a devizaalapú hitelek előtörlesztését lejben is, mégpedig annak a hónapnak a középárfolyamán, amelyikben a hitelt felvették. A kezdeményezők azt állítják, a bankok is jól járnának a kedvezményes előtörlesztéssel, hiszen így megússzák a hosszadalmas adósságbehajtást, közben pedig az adós továbbra is fizető ügyfelük maradna, ahelyett hogy elveszítené a lakását és ennek következtében akár a munkahelyét is. Elemzők ki is számolták, hogy egy 2007-ben harmincéves futamidőre adott, 50 ezer euró értékű kölcsön kedvezményes előtörlesztése esetén a bank kevesebb mint tízezer eurót „veszítene” – ennyivel kevesebb kamatot fizetne vissza a devizahiteles ügyfél.
A Román Nemzeti Bank (BNR) pénzügyi stabilitásra vonatkozó jelentése szerint 2013 júniusában a lakossági hitelállomány 67 százalékát tették ki a jelzáloghitelek, a nem teljesítő kölcsönök aránya pedig hétről kilenc százalékra emelkedett 2011 vége óta. Mi több, ezen adósok 70 százaléka több mint egyéves fizetési késedelemben van. A törvénytervezet indoklása is ezt hangsúlyozza, maga a tervezet viszont semmiféle korlátozást nem tartalmaz: a kedvezményes előtörlesztést bármelyik devizahiteles igénybe veheti. A kezdeményezők hangsúlyozzák: jelenleg a pénzintézetek nem osztoznak az ügyfelekkel az árfolyamkockázaton.
Egy tegnap közzétette elemzés szerint Romániában a válság kirobbanása után jelentősen csökkentek a munkavállalók bevételei. 2008-ban még a GDP 42 százalékát tették ki a bérek, 2012-ben viszont már csak 36,6 százalékot – mutatott rá Cristian Socol közgazdászprofesszor, Victor Ponta miniszterelnök tanácsosa. Szintén a napokban derült ki: a kormány vállalta a Nemzetközi Valutaalappal kötött szerződésben, hogy nem vezeti be a magáncsőd intézményét. Ez azt jelenti, hogy a nem törlesztő devizahiteles azután sem szabadul meg az adósságtól, hogy a jelzáloghitellel vásárolt lakását elveszítette. (Bukaresti tudósítónktól)