2009-ben ez a tényező még 8,78 százalék volt, amit tavaly év végén (vagyis már a rezsicsökkentési döntések részeként) 2,28 százalékra metszettek vissza. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal pedig növelte az FGSZ által a gázszolgáltatóknak nyújtandó díjkedvezményüket. Az intézkedések mindegyike árbevétel-csökkenést hoz a társaságnak – közölték.

Szakértők szerint a lakossági „reálhozam-tényező” voltaképp a Fidesz által garantált profitnak csúfolt tétel. Ez ugyanakkor nem garantált nyereség, hanem a természetes monopolhelyzetben lévő energiacég lakossági szolgáltatásában lekötött tőkéje után a gázszámlában megfizetett hozam. Ez nem a nyereséget, hanem a bevételt növelő tényező, amit az energiaiparban a Fidesz részben továbbra is fenntart. Hisz például az üzleti fogyasztók utáni hozam továbbra is 8 százalék feletti. A mostani döntéssel elmondható, hogy az országos ellátást orosz gázkrízisek idején is fenntartó központi hazai gázrendszernek az állam a lakossági ellátás után ma már nulla „nyereséget” biztosít.

Az év első háromnegyedében jelentősen csökkent az FGSZ eredménye – derül ki a Mol most közzétett negyedéves gyorsjelentéséből. Ennek egyik oka a januári rezsicsökkentés, másrészt a belföldi, illetve szerb és bosznia-hercegovinai igénycsökkenés. Ötmilliárdot le kellett írniuk az uniós Nabucco-elképzelés befuccsolása miatt is. Az időközben vezérigazgató-váltáson is átesett társaság ezt egy több mint tízszázalékos működésiköltség-csökkentéssel igyekezett részben ellensúlyozni.

A többi hazai energiacég nem kívánt lapunknak nyilatkozni a november elsejei, 11,1 százalékos lakossági energiaár-csökkentés rájuk gyakorolt hatásáról. Ugyanígy hallgatnak Rogán Antal múlt heti bejelentése kapcsán, miszerint törvényben rögzítenék, hogy a jövőben az energetikai befektetők nem vihetnek ki az országból profitot.

Az FGSZ központja: fontos a nyomás