A tőzsdén jegyzett, 24,6 százalékig állami tulajdonú olajtársaság tegnap közzétett harmadik negyedévi gyorsjelentése szerint az 51 milliárdos mínusz egy nagy okra vezethető vissza: a 2007-ben megvásárolt mantovai finomítót az ottani üzleti körülmények romlására hivatkozva logisztikai központtá alakítják. Ennek következménye egy egyszeri, 123milliárd forintos leírás. De közel 20 milliárdot leírtak az Irak kurdisztáni régiójában, illetve Ománban tett sikertelen kútfúrási kísérletek, ötmilliárdot a bebukott Nabucco-terv miatt, és egyiptomi követelések is hasonló sorsra jutottak.

Az üzemi eredmény egy éve 103 milliárd, a második negyedévben 23 milliárd forint volt. A harmadik negyedévi nettó eredmény mínusz 30 milliárd lett, a tavalyi plusz 68 milliárd, illetve az egy negyedévvel korábbi 20 milliárd után. A jelentés szerint a tőzsdei befektetők által kedvelt nyereségmutatók – például az EBITDA – több ponton kedvezően változott. Az elemzők ennek megfelelően szinte kitörő lelkesedéssel üdvözölték a Mol-jelentést, mondván, rosszabbat vártak, és a leírtak alapján úgy vélik, a Mol a hatékonyságjavítás révén immár harcedzettebben állhatja az iparág viharait.

Ennek megfelelően az éves eredményvárakozásokat sem látják komoly veszélyben. Bár a Mol elsősorban a külső környezetre panaszkodik – a csökkenő magyarországi és horvátországi hatósági gázárra, szűkülő haszonkulcsokra, csökkenő olajárra –, a két évig folyamatosan visszaeső üzemanyag-értékesítés terén már vannak kedvező jelek. Ennek folytán a bevételek is nőttek. Nyertek az árfolyamokon, a finomításkereskedelem és a – főleg a TVK, illetve a szlovák Slovnaft által képviselt – petrolkémia is egyre szebb számokat hoz.

A kitermelés visszaesésének oka pedig többek között maga a Mol, amely 10,6 milliárd forintért eladta egyik legfontosabb oroszországi mezőjét, a ZMB-t. A gyorsjelentésben egyetlen szó nem esik az INA-val kapcsolatos horvátországi vitákról, vagy hogy ennek nyomán Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató ellen Interpol-körözést adtak ki, aki így nem hagyja el az ország területét. Arra, hogy a Mol ma már az INA eladását készíti elő, talán csak az elnök-vezérigazgatói üzenet sorai között találhatunk utalást, amennyiben eszerint pénzügyi helyzetük „inorganikus” lépésekre, „aktívabb portfóliómenedzsmentre” ad lehetőséget.

Az egyik eldugott, mégis sok belpolitikai vitát más megvilágításba helyező számsor szerint a Mol több mint 150 milliárdos beruházásainak nagy részét a kitermelés teszi ki. Ebből Irak-Kurdisztán 26, Horvátország 22, Magyarország 15, Oroszország pedig 15 százalékkal részesedik. Vagyis a horvát kormány sejtetéseivel szemben a Mol sokat, alighanem még anyaországánál is többet ruház be náluk. Az adat ugyanakkor a Mol belföldi beruházásainak felpörgetésére tett ígéreteit sem mindenben erősíti meg.