Az eurózóna gazdasága az előző negyedévhez képest mindössze 0,1 százalékkal növekedett a júliustól szeptemberig tartó időszakban. A lassulás a második negyedévi 0,3 százalékhoz képest nem volt váratlan. Igaz, az április–júniusi periódusban hosszabb recesszióból verekedte ki magát a közös európai valuta térsége, s ezt a tényt nagy lelkesedéssel fogadták a döntéshozók. De az Európai Központi Bank szeptemberi ülésén közzétett előrejelzés már azt mutatta, hogy a kilábalás folyamata nem lesz diadalmenet, jövőre a korábban vártnál lassabb iramú növekedés várható. A pénzügyi rendszer töredezett, elsősorban a déli országokban drága a hitel, magas, 12 százalék feletti a munkanélküliség, s nem valósult meg kellő mennyiségű és minőségű reform. Utóbbira most újra felhívta Párizs figyelmét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). Az Európai Bizottság viszont szerdán arra figyelmeztette Németországot, hogy erőteljes exportja nyomán túlságosan nagy többletet halmozott fel a folyó fizetési mérlegében. S bár a berlini felháborodott elutasítás nyomán José Manuel Barroso bizottsági elnök kifejtette, hogy nem kívánhatja a németektől önnön versenyképességük rontását, de azt el szeretné érni, hogy az eurózóna vezető gazdasága többet tegyen a valutaövezet belső egyensúlyának helyreállításáért.

Nos, az Eurostat által csütörtökön közzétett számok, s a nemzeti statisztikai hivatal előzetes magyarázata arra utal, hogy az előző negyedévi 0,7-ről 0,3 százalékra fékező német gazdaságot éppen a belső kereslet húzta, bővült az import és mérséklődött a kivitel. A harmadik negyedben a vártnál jobban teljesítő magyar gazdaságnak ez azért lehet kedvezőtlen hír, mert a kivitel szorosan összekapcsolódik a német exporttal, s kevésbé függ a német belső fogyasztás szerkezetétől.

Az eurózóna számára nagyobb fejtörést okozhat azonban Franciaország, amely az elnyúló recesszió után a második negyedévben 0,5 százalékkal növekedett, de a harmadikban 0,1 százalékkal visszaesett. A feldolgozóipar, az export és a beruházás is hanyatlott a megelőző három hónaphoz képest. A Standard& Poor’s múlt pénteken leminősítette Franciaországot a rossz növekedési kilátások miatt. Az OECD pedig csütörtökön azt írta, hogy 2008 óta a francia versenyképesség nem javult, vagyis átfogó és összehangolt alapvető reformokra szorul a gazdaság a termelékenység javítására.

Ami a magyar gazdaság évek alatt kialakult térségi lemaradását illeti: ha pusztán a negyedéves számokat nézzük, s elvonatkoztatunk a jelenlegi folyamatok magyarázatától, akkor az előző három hónaphoz hasonlított adat (0,8 százalék) szemernyivel jobb a lengyelnél, gyorsabb a szlováknál és a visszaesésére utaló csehnél, gyengébb viszont a románnál. Ha a harmadik negyedévet az előző év azonos időszakával vetjük össze (az Eurostat a kiigazított 1,6 százalékos adatot szerepelteti), akkor az elmarad a lengyeltől, a lettől, a litvántól és a romántól, de megelőzi a szlovákot és persze a csehet. Az első három negyedév éves adatait együtt tekintve erőteljesebb teljesítményt látszik nyújtani a három balti állam, Lengyelország, Szlovákia és Románia.