Több jogegységi döntés is születhet?
A miniszterelnök-helyettestől Darák Péter, a Kúria elnöke, Polt Péter legfőbb ügyész, Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, valamint Székely László alapjogi biztos kapott meghívást a jövő hét első felében történő egyeztetésre. Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány elvárása az, hogy a Kúria mielőbb hozzon – akár soron kívül is – jogegységi döntést a devizahiteles szerződéseket érintő ügyekben.
Egy ismert kormánypárti politikus véleménye szerint akár több jogegységi döntés is születhet később, „ami a legfontosabb, hogy a devizahitel szerződések ügyében az alaphelyzetet ki lehessen kényszeríteni”. Forrásunk – mint mondta – tudatosan használta az „alaphelyzet” kifejezést, mivel az „eredeti állapot helyreállítása” a bankok és az ügyfelek közt azt jelentené, hogy az ügyfél például elveszíthetné a lakását. – Ennek nem sok értelme lenne. Annak viszont igen, hogy a bíróságok ítélete, illetve a Kúria jogegységi döntése alapján alkotna törvényt az Országgyűlés. Olyan szabályozást, amely törvényesítené a részleges adósság elengedést és a 180 forintos svájci frank-árfolyamon történő fizetést – mondta el személyes véleményét forrásunk az árfolyamgátas megoldásra is utalva.
Mindenesetre a kormány olyan jogi, gazdasági, pénzügyi megoldást szeretne, hogy a kampányidőszakban már ne lehessen „megtámadni” se Brüsszelből, se itthon. A Nemzetgazdasági Minisztérium egy hónappal ezelőtt küldte el a választ arra a levélre, amelyben Mario Draghi, az Európai Központi Bank, és egyben az Európai Rendszerkockázati Tanács elnöke a devizahitelesek problémáinak megoldására irányuló törekvésekről kért tájékoztatást, azon aggodalmának hangot adva, hogy a devizahitelek átváltása folytán felgyorsulhat a hitelezés visszaesése. Ez negatívan hatna a stabilitásra és a magyar gazdaság növekedésére. A magyar kormány ígéretet tett arra, hogy egyeztetni fogja e területen tervezett lépéseit az európai partnerekkel, másrészt Varga Mihály tárcája részéről azt is jelezték az EKB-nak, hogy bírósági ítéletekre hivatkozva hozzák meg az adósoknak segítséget jelentő szabályozást.