A bizottság 2010-es érvelése szerint a Mol 2005 végén olyan megállapodást kötött a Gyurcsány-kormánnyal, amely szerint az általa üzemeltetett hazai gáz- és olajkutak után fizetendő bányajáradékot öt évre mintegy 12 százalékos szinten fixálják. (Pontosabban a szénhidrogénmezők termelésbe állításának meghosszabbításáért fizettek, a 12 százaléknál magasabb és összességében az akkoriaknál magasabb sávokat is meghatároztak. Beszámolónk szerint a termelés későbbi megkezdésének jogáért a Mol 20 milliárd forintot fizetett az államkasszába.)

A magyar állam 2008-ban 30 százalékra emelte a bányajáradék általános mértékét, ami így mindenkire vonatkozott, kivéve a Molra. (Pontosabban akkor is sávokat határoztak meg.) Az Európai Bizottság szerint ezzel jogosulatlan versenyelőnybe került a hazai olajcég. A bizottság határozatában a magyar költségvetésnek megfizetni rendelte azt a mintegy 35 milliárd forintos összeget, amennyivel szerinte a Mol a 2008-ban megemelt bányajáradékhoz képest kevesebbet fizetett. Ezt az összeget a Mol be is fizette, az Európai Bíróságon azonban beperelte a bizottságot.

Az Európai Bíróság lényegében elfogadta a Mol meglehetősen összetett érvelését. E szerint a két kormánydöntés a magyar piac tényleges viszonyai között nem biztosított valós versenyelőnyt a Molnak. Bárki kérhetett volna ilyen előjogokat. Más ágazatok szereplői is részesültek hasonlóban. Egy állam, amely felelősen bábáskodhat ásványkincsei kiaknázása felett, ilyen szinten mérlegelhet ösztönzőket, esetleges kedvezményeket. A bíróság szerint a 2008-as kormánydöntés az olajár-emelkedésből következett, annak nem volt köze a 2005-ös határozathoz. Korábbi, nem hivatalos információink szerint a 30 százalékos, a gyakorlatban senkire sem alkalmazott szabállyal akkor élt volna a magyar állam, ha az osztrák OMV sikerrel veszi át az irányítást a Mol felett. Ez a veszély 2009-ben elhárult.

Az Európai Bizottság fellebbezhet a bírósági döntés ellen.

A 35 milliárd forint jogilag függő tételként ismereteink szerint nem az államkasszába került, hanem az államadósságot csökkentették vele. Ha tehát ezt az összeget vissza kellene fizetni a Molnak, akkor ennyivel nőne az államadósság. Úgy tudjuk, 2010-ben a kormány az EU határozatát figyelembe véve módosította a bányajáradék-szabályokat. Kérdés, ha most mégis jogosnak bizonyul az eredeti, a Mol számára kedvező törvényi felállás, az Orbán-kormány visszaállítja-e az eredeti állapotot. (M. I.)