Mivel a kedvezmény csak egy számla esetében jár, mindenkinek nyilatkoznia kell arról, hogy melyiknél kíván élni a lehetőséggel. Ezt személyesen vagy internetbankon keresztül lehet megtenni december elsejétől január 20-ig, de a később csatlakozók számára is nyitva marad ez a lehetőség. Az ingyenes készpénzfelvétel azoknak is jár, akiknek a számlája már mínuszban van. Ilyenkor a fizetés vagy a szociális, illetve egyéb állami támogatás, ösztöndíj havi összegének erejéig jár a kedvezmény, de legfeljebb 150 ezer forintig. Nem jár viszont a mikrovállalkozásoknak. Bár az eredeti javaslat szerint a kis cégeket is mentesítették volna, a Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető által benyújtott zárószavazás előtti módosító ezt a kört kivette a jogszabályból.

Az intézkedés több tízmilliárd forintba kerül a bankszektornak. Ügyfeleik pénzfelvétele után továbbra is fizetniük kell a tranzakciós illetéket, ám azt már nem háríthatják tovább. Ha minden lakossági ügyfél él a lehetőséggel, az éves szinten 40 milliárd forint kiesést jelenthet a szektornak. Ehhez jön a be nem szedett díjak okozta többmilliárdos veszteség. Ezt azonban a bankok közvetlenül nem háríthatják át az ügyfelekre (megtiltják nekik), ami persze még nem jelenti azt, hogy nem találják meg a módját, miként építsék be mégis az áraikba, kamataikba.

A tegnap elfogadott intézkedés a feketegazdaságot erősítő készpénzhasználatot bátorítja, különösen hogy a bankkártyás fizetések után továbbra is fizetni kell a tranzakciós illetéket. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter október elején arról beszélt, hogy éppen ezért a tárca jövő évi adótervei között szerepel ennek, a költségvetésben évi mindössze hatmilliárd forintos tételnek az eltörlése. Mivel ilyen javaslat azóta sem érkezett a parlamenthez, megkérdeztük a szaktárcát, mi a helyzet az elképzeléssel. A válasz szerint a kormány nem kezdeményezett olyan törvénymódosítást, amely mentesítené a bankkártyás fizetést a tranzakciós illeték alól, így a hatályos szabályozás alapján ezek az ügyletek 2014-ben is illetékkötelesek. Kérdésünkre hozzátették, hogy a kabinetnek nem célja a készpénzhasználat növelése.

Adótörvények kis csonttal

Nem lesz általános élelmiszeráfa-csökkentés, csak az élő és a félsertés adója csökken 5 százalékra – a várt eredményt hozta a jövő évi adótörvények módosításairól szóló szavazás. Három olyan módosítás volt csupán, amit a kormánytöbbség a kabinet ellenében vetett fel.

A legnagyobb jelentőségű az, amelyben némileg átrendezték a mobilcégek iparűzési adójának elosztását: 80 százalékban ezentúl az előfizetők székhelye szerinti önkormányzaté lesz a bevétel, míg csak 20 százalékban számítanak majd a telephelyek (tehát azok az önkormányzatok kaszálnak, ahol nincs adótorony vagy üzlet, de sok a lakos). Fontos, hogy a Magyar Könyvvizsgálói Kamara főtitkárától a jövőben el lehet majd fogadni jogi végzettséget is (eddig csak közgazdaságit lehetett) – érdekesség, hogy a kamara elnöksége épp október 8-án nevezte ki Tácsi Hajnalkát a posztra (ő megfelelt az eredeti szabálynak is). A harmadik módosítás ennél fontosabb: a közepes cégcsoportoknak nem kell költséges konszolidált beszámolót készíteni, ha három meghatározott feltételből (8 milliárdnál kisebb nettó árbevétel, 5,4 milliárdnál kisebb mérlegfőösszeg, 250-nél kevesebb alkalmazott) kettő teljesül.

A kormány javaslatai mind átmentek – regisztrációsadómentes lesz a halottaskocsi vásárlása is –, így most már alig változhatnak az adótörvények. Elméletben legalábbis.