Demján bátrabb lépéseket sürget
Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) ügyvezető elnöke erre reagálva kifejtette: ha egy kormány nem lenne sokszor gyáva, akkor mondhatná azt is, hogy fel akarja támasztani a magyar élelmiszer-gazdaságot. Példaként a tegnap este elfogadott áfacsökkentést hozta fel, amelyben szerinte lehetett volna bátrabb is a kormány. (Az élő sertés és a félsertés 27 százalékos áfakulcsát ötszázalékosra mérsékelik az adótörvénybe illesztett módosítás nyomán, ám ettől nem fognak csökkenni a fogyasztói árak.) A vásárlónak eddig is, ezután is 27 százalékos áfakulccsal kell megvennie a hústermékeket, s Demján szerint rendszerszinten nem sokat segít, ha a láncolat egyes szereplőinek csak öt százalékkal kell adózniuk. A sertéságazatban a feketegazdaság arányának csökkentését egyedül a fogyasztói árba foglalt áfa mérséklésével lehet elérni. Mindegy, mit csinálunk, amíg a régióban nálunk a legmagasabb az áfa, addig marad a feketézés – húzta alá a VOSZ elnöke. Demján felszólalásában arra is kitért, hogy az elmúlt négy év rengeteg jogszabály-módosítása és a közvetlen állami beavatkozások után most már ideje lenne, hogy a kereskedőkkel közösen egy tízéves ágazati stratégiát alakítsanak ki. Szerinte pénzt kellene adni a CBA-nak, a Coopnak vagy éppen az Auchannak vagy a Sparnak –ha igényt tartanak rá –, hogy piacképes élelmiszer-ipari termékeket előállító, kiskereskedelembe integrált üzemeket hozzanak létre. Ezek el tudnák látni a magyar piacot, a felesleg pedig exportra mehetne.
A kiskereskedelembe integrált, exportképes termelési rendszer legfeljebb mutatóban van, ami arra vezethető vissza, hogy a rendszerváltozás után betelepült multinacionális cégek elsősorban piacot akartak venni, hogy a meglévő élelmiszer-gazdaságot kiiktassák.
Szóba került a kereskedelmi szakmát leginkább foglalkoztató kérdések egyike, az online pénztárgépek bevezetése is. A kormány – többszöri határidő-tologatás után – nagyjából a karácsonyi főszezon kezdetére időzítette a kisebb forgalmú kereskedők kasszáinak a lecserélését, amit rengetegen kifogásoltak.
Varga Mihály a többszöri csúszásért a pénztárgépszervizeket és -forgalmazókat hibáztatta, ezek szerinte nem tudtak elég gyorsan idomulni a kormány elvárásaihoz, és a kiskereskedők megrendelései éppen náluk „akadtak el”. „Mindannyian azt gondoltuk, mivel a kasszapiacon magáncégek vannak, ezért majd gyorsan reagálnak a szabályozói módosításokra. Furcsamód azonban ez nem így történt, emiatt már két alkalommal kellett kitolni a határidőt. Újabb módosításra nem készülünk” – szögezte le a miniszter, hozzátéve, hogy még a héten rendeletmódosítást kezdeményeznek, előírva, hogy a kiskereskedők igényeit a szervizeknek nyolc napon belül továbbítani kelljen a forgalmazóknak, illetve a forgalmazóknak szintén nyolc napon belül kell azt továbbítani a gyártóknak.
Arra Varga Mihály nem tért ki, hogy a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal (MKIH) nemrég az egyik, nyolcvanezer kiskereskedő által jóhiszeműen megrendelt pénztárgép jogerős működési engedélyét visszavonta, így a kereskedőket megbírságolhatja a NAV, rosszabb esetben ideiglenesen be is zárathatja az üzletüket – épp a karácsonyi főszezonban.
Demján Sándor a pulpitusról arra kérte a minisztert, hogy gyakoroljanak méltányosságot ebben az esetben, illetve azok a kereskedők, akik nem tudnak a NAV-nak érvényes online kasszáról szóló megrendelést felmutatni, ne veszítsék el a kasszacserére kapható, kasszánként ötvenezer forintos támogatást.
