Megfelezte alapkamatát az EKB
Az elemzők többsége kamattartást várt az EKB-től, jóllehet páran a csökkentés lehetőségét sem zárták ki az ezt követelő egyre erőteljesebb – főként olasz – lobbi láttán. A többség azonban a kamatvágást decemberre időzítette. Az amerikai adat pedig mellbevágóan magas volt a két százalék körül mozgó prognózisokhoz képest. Itt azért illik megjegyezni, hogy az amerikai mutatót még kétszer pontosítják, és nem szokatlan, hogy az akár fél százalékponttal is elmozdulhat bármelyik irányba – jelen esetben inkább lefelé. Mindenesetre a 2,8 százalékos GDP-adat alaposan rácáfolt a kétkedőkre, akik úgy látták, hogy már az évzáró negyedév előtt lassulni kezd az amerikai gazdaság, amit aztán majd tetéz az októberi politikai csatározások miatt bekövetkezett 16 napos kormányzati leállás okozta GDP-kiesés.
– Minél erősebb a gazdaság, annál kevésbé lesz szüksége arra a 85 milliárd dolláros tőkeinfúzióra, amit az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) pumpál belé havi rendszerességgel. Ennek csökkentése azonban csak jövőre, március táján várható, de azt sem lehet kizárni, hogy még az idén, tehát a ja nuár végén leköszönő Ben Bernanke elnök regnálása alatt tekerjenek egyet a csapon – mondta lapunknak Tóth Gergely, a Buda-Cash vezető elemzője. Hozzátette: a Fed nem siet, megvárja a pontosított GDP-adatot, mielőtt döntene, mert ha téved, annak sokkal súlyosabb következményei lesznek, mintha még egy-két hónapig fenntartaná a monetáris lazítást. A 2,8 százalékos növekedés egészséges szerkezetben valósult meg: a fogyasztás, a nettó export és a beruházások egyaránt bővültek, a „szükséges pluszt” ezúttal a készletváltozások váratlanul erős felfelé húzó hatása tette hozzá.
Amerikához és Japánhoz hasonlóan Európában is a lazítás politikáját folytatják, sőt mint azt Mario Draghi EKB-elnök a kamatdöntés után kifejtette, ezen még jó ideig nem is kívánnak változtatni. Igaz, mozgásterük a Fedhez képest sokkal szűkebb, pénzt nem nyomtathatnak felelőtlenül, és a kamattal sem sokat tudnak már variálni. Újságírói kérdésre Draghi elmondta, hogy a negatív kamat bevezetésére fel vannak ugyan készülve, de reálisan nem számolnak ezzel a lehetőséggel. Az EKB-elnök utalt arra, hogy a mostani 25 bázispontos kamatcsökkentés az októberi, meglepően alacsonyra, 0,7 százalékra zuhant euróövezeti inflációra adott válaszul is értelmezhető. Ami nagyon messze esik az EKB kétszázalékos inflációs céljától. Bár deflációs veszélytől nem tart az EKB, álláspontja szerint az infláció sokáig meg sem közelítheti az optimálisként meghatározott szintet. Ugyanakkor a kilábalási folyamat, a gazdasági növekedés alapjait szilárdnak látják, noha a kockázatok inkább a negatív oldalon jelentkeznek. A rekordalacsony kamatszinttől gazdaságélénkítő hatást is várnak, de ez a korábbi tapasztalatok szerint inkább az ábrándok kategóriájába tartozik. Tegnapi hír az is, hogy a Bank of England úgy döntött, nem nyúl az alapkamathoz, vagyis a ráta marad az eddigi fél százalékon, s a monetáris lazítás politikáján sem változtatnak.
A délutáni kedvező hírekre két forinttal erősödött a forint, de azután a lelkesedés csitultával ismét visszatért a 296-os szint fölé. Tóth Gergely szerint a magyar eszközök mindenképpen nyertesnek mondhatók, a növekvő kamatkülönbözet okán a jegybank monetáris tanácsát ezúttal semmi sem tántoríthatja el az újabb kamatvágásoktól, s a jövő év elejére könnyen 3 százalék alá süllyedhet a jelenleg 3,40 százalékon álló hazai alapkamat.
