Még várni kell a mentőcsomagra
Ez nem jelenti azt, hogy addig már nem lesznek az adósokat segítő kezdeményezések, a nemzetgazdasági miniszter legalábbis abban bízik, hogy akár még az idén születnek olyan javaslatok, mint amilyen például az árfolyamgát kedden megszavazott kiszélesítése volt. Leszögezte: nincs olyan megoldás, amely minden devizahitelesnek jó, ugyanakkor arra kell törekedni, hogy az ügyfelek minél nagyobb körét elérjék. A devizahitel mint pénzügyi konstrukció kivezetésének idejét firtató kérdésre azt válaszolta: bízik abban, hogy 2014 már az az év lesz, amikor nem folyósítanak több lakáscélú devizahitelt Magyarországon.
A parlament kedden rendkívüli sürgősséggel fogadta el az árfolyamgát kinyitásáról szóló javaslatot. A rendszerhez eddig nem csatlakozhattak azok a devizahitelesek, akik 90 napnál régebben nem tudták fizetni tartozásukat, 20 millió forintnál nagyobb hitelt vettek fel, vagy 30 millió forintnál értékesebb ingatlant vásároltak. Ezeket a megkötéseket most eltörölte a parlament, így több mint százezer olyan devizahiteles csatlakozhat a rendszerhez, aki eddig kimaradt. (A javaslatba utolsó pillanatban bekerült módosítást tévesen értelmezve tegnap azt írtuk, hogy 180 napot meghaladó tartozással továbbra sem lehet csatlakozni a rendszerhez, a változtatás azonban valójában arra vonatkozott, hogy ha az adós 180 napig nem fizeti a már csökkentett törlesztőrészletét, akkor kieshet az árfolyamgátból – erre eddig 90 nap után kerülhetett sor.)
Varga Mihály arról is beszélt, hogy konzultációs fórumot indítottak a devizahitelek jogi hátterének pontosítására, mivel számos, egymásnak ellentmondó bírósági döntés született. Hangsúlyozta: arra törekszenek, hogy sikerüljön akár a Magyar Bankszövetség javaslatáról, akár az igazságszolgáltatásban részt vevő szereplőkkel együtt olyan megoldást találni, amelyet az ügyfelek döntő többsége el tud fogadni.
A Bloomberg hírügynökségnek nyilatkozva – a Portfolio.hu szerint – ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: a kormány nem zárja ki, hogy elfogadja a bankok javaslatát, amennyiben azt nyilvánosságra hozzák, megvitatják, és az érintett adósok többsége támogatja. A miniszter elmondása szerint a kormány arra vár, hogy a Kúria olyan jogegységi döntést hozzon, amelynek alapján a parlament és a törvényhozás érdemi lépéseket tud tenni.
A Kúria a közeljövőben fel kívánja mérni, hogy mennyi devizahiteles per van folyamatban, illetve a jogerős ítéletek alapján a bíróságok eltérő joggyakorlatot követve hoznak döntést az ügyekben vagy sem. A legfelsőbb bírói fórum a vizsgálat eredményeként dönthet jogegységi eljárás indításáról vagy más, a rendelkezésére álló intézkedésről – mutatott rá tegnap a Kúria. A bírói fórum ugyanakkor igyekezett hűteni a várakozásokat: megfogalmazásuk szerint a várhatóan meghozandó jogegységi határozat a devizahitelekkel összefüggő perekben is tapasztalt eljárásjogi kérdéseket taglal majd – vagyis nem tisztázza teljes egészében a devizahiteles problematikát.
Belátható közelségben az új devizakötvény-kibocsátás
Varga Mihály a Bloombergnek nyilatkozva kitért a még az idei évre tervezett újabb devizakötvény-kibocsátásra is. Elmondása szerint a korábbi, februári aukcióval az volt a szándék, hogy kétmilliárd dollár bevételre tegyenek szert, és nagyjából ez az az összeg, amelyre számítani lehet az év hátralevő részében végrehajtandó kötvénykibocsátáskor is. Amint arról akkor beszámoltunk: februárban – mintegy két év szünet után – sikeresen tért vissza a nemzetközi kötvénypiacra a magyar állam.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) összesen 3,25 milliárd dollár értékben adott el öt- és tízéves lejáratú papírokat. Az ötéves kötvények esetében az irányadónak tekintett amerikai kötvényekhez képest a hozamfelár 335 bázispont, míg tízéveseknél 345 bázispont volt. Ugyanakkor az említett év eleji aukcióval Magyarország kimerítette az amerikai piacra szóló devizakibocsátási keretét. Ezek az engedélyek jellemzően két évre és mintegy ötmilliárd dollárra szólnak.
Ismereteink szerint az újabb devizakibocsátási regisztrációs kérelem megszerzése a közelmúltban is még csak folyamatban volt. A februári kötvényértékesítés után ugyanis szeptemberben nyújtotta be az erre szóló kérelmét az amerikai értékpapír-piaci felügyelethez (SEC) Magyarország – természetesen ötmilliárd dolláros kvótára.
Az igyekezet, hogy ezt megszerezzük, érthető is. Korábban az ÁKK-nál úgy nyilatkoztak, hogy nagyobb méretű aukció sikeres lebonyolítására az angolszász piacokon, így az Egyesült Államokban vagy Nagy-Britanniában van a legjobb lehetőség, mivel ezekben az országokban számíthatunk a legtöbb befektetőre. Márpedig a miniszter által említett kétmilliárd dollár értékű ügylet már mindenképpen ilyen szintet jelent. Ha ezeket a történéseket „összeolvassuk”, akkor az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy az év végéig tervezett értékesítést a magyar állam számára hagyományos piacokon bonyolítják le, és devizakötvényeinkkel továbbra sem próbáljuk meg célba venni például az utóbbi időben többet emlegetett török vagy azeri befektetőket.
