Fordulóponthoz ért az európai gazdaság, van fény az alagút végén – így összegezhető Olli Rehn, az Európai Bizottság (EB) pénzügyekben illetékes alelnökének üzenete, aki kedden mutatta be főigazgatóságának gazdasági előrejelzését. Az EB szerint az uniós gazdaságok idén még stagnálni fognak, de jövőre megindul a növekedés. Rehn ugyanakkor leszögezte: „korai lenne kijelenteni, hogy győztünk”, és emlékeztetett, hogy a munkanélküliség továbbra is elfogadhatatlanul magas.

Olli Rehn, a bizottság pénzügyekben illetékes alelnöke szerint a magas munkanélküliség miatt korai kijelenteni, hogy „győztünk”

Az Európai Unióban (EU) 2013 második felében 0,5 százalékos növekedés várható az előrejelzés alapján. A várakozások szerint a fejlődés felgyorsul: 2014-ben az unióban 1,4 százalék, az euróövezetben pedig 1,1 lesz, és 2015-ben eléri az 1,9 százalékot, valamint az 1,7 százalékot. A bizottság pár tizednyi százalékpontot rontott a várakozásokon a tavaszi előrejelzéshez képest – a jövő évi eurózónás növekedést májusban még 1,2 százalékra becsülték. Ugyanakkor nő a nyomás az Európai Központi Bankon és vezetőjén, Mario Draghin, hogy minél előbb kamatot vágjanak. Hiába alacsony az infláció (1,5 százalékot mutat az előrejelzés), Rehn leszögezte, hogy nincs deflációs veszély az unióban.

A kontinensszerte érezhető megszorítások ellenére az eurózónában csak nem akar markánsan apadni az adósságállomány. Az államháztartási hiány az EU-ban az idén a GDP 3,5 százalékára esik vissza és 3 százalékra az euróövezetben, ám az államadósság mértéke utóbbi területen jövőre még növekszik. A 2013-as 95,5 százalékos szintről 95,9 százalékra emelkedik, míg ebből a szempontból a zónán kívül jobban teljesítenek: az unió egészére vonatkozó átlag ugyanis 90 százalék körül mozog. Óriási különbségek maradnak fenn az EU-n belül a foglalkoztatottság terén, hiszen például idén Ausztriában ötszázalékos munkanélküliséget becsül a bizottság, ám Spanyolországban ez az arány 26,6 százalék. Az eurózónában idén 12,2 százalék a munkanélküliség, 2015-re várhatóan 11,8 százalékra mérséklődik. Az unió egészére valamennyivel kisebb értékeket jelzett előre a brüsszeli testület: 2013-ra 11,1, 2015-re 10,7 százalékot.

Hetek óta találgatja a nemzetközi sajtó, hogy az Európai Bizottságnak lesz-e elég bátorsága felhívni Németország figyelmét arra, hogy az évek óta produkált költségvetési többlet káros az euróövezet többi állama számára és a befektetésekre. Ezzel párhuzamosan sokan azt erőltetik, hogy a belső kereslet növelésére kéne buzdítani Berlint. Olli Rehn az ezzel kapcsolatos kérdésre leszögezte: jövő héten mutatják a „kettes csomag” nevű új eljárást, és azt ennek keretében mit gondolnak az eurózónás költségvetésekről. Németország többlete meghaladja az EU-ban tanácsolt hat százalékot.

Ez nem vonna maga után jogi eljárást, mint a hiányküszöb meghaladása, mindenesetre presztízskérdés lesz Berlin számára, ha ezért megfeddik Brüsszelben – amire Rehn utalása szerint számítani lehet. Annyit azonban Rehn elmondott, hogy nemcsak Németországnak, de az eurózóna második legnagyobb gazdaságának, Franciaországnak is van mit tennie a strukturális reformok terén (nyugdíj- és munkaerő-piaci reform), hiszen a két gazdaság az eurózóna motorja, kiegészítik egymást, ha elvégzik a házi feladatukat, mindenkinek jobb lesz.