Az újra útjukra indított kedvezményes lakáshitelek adtak ugyan némi lökést a piacnak, de az korántsem tudta visszaszerezni régi lendületét. A vevők és az eladók kivárnak – az mozdul, akit az élet rákényszerít. Az olcsó árak vonzóak, az alacsony betéti kamatok is csábítanának, ám az elmúlt évek tapasztalatai, az árzuhanás, a gazdaság helyzetével kapcsolatban érzett bizonytalanság eltántorít a befektetéstől.

Déry Attila, az Otthon Centrum elemzője szerint az idei adásvételek száma is nagyjából a 2011-es szinten lehet majd. 2009 óta nem mozdul a piac: éves szinten 90 ezer tranzakciót regisztrálnak az országban. „A kamattámogatott hitelkonstrukciók kecsegtetőek, jó feltételekkel adják a bankok a kölcsönöket, azonban a háztartások nem mernek eladósodni” – véli Déry Attila.

Ennek megfelelően továbbra is a készpénzes vevők uralják a piacot: míg a válság előtt a lakások 70 százalékát vették meg kölcsönből, addig mára 80 százalék fölé szökött a kizárólag készpénzzel fizetők aránya. Az idén valamelyest nőtt ugyan a kölcsönfelvevők száma, azonban csak a korábban kialakult, rendkívül alacsony szintről tűnik jelentősnek ez a növekedés – mondja Déry Attila.

Rutai Gábor, a Duna House szakértője szerint azonban önmagában az is pozitív fejlemény, hogy nem esett az adásvételek száma. Tavaly lökést adott ugyanis az uniós finanszírozású mikrohitelprogram: a vissza nem térítendő támogatás segítségével számtalan kis- és középvállalkozás jelent meg vevőként az ingatlanpiacon. Ám a program hatásának lecsengése után is maradtak vásárlók, a pótlást pedig Rutai Gábor szerint épp a kamattámogatásos hiteleket felvevők jelentették.

Míg tavaly inkább az ingatlanbefektetők éve volt, addig az idén inkább a lakossági vásárlók jelentek meg a piacon – vélte Rutai. Szerinte egyre többen érzik úgy, hogy a jelenlegi nyomott, 15-20 százalékkal olcsóbb árak mellett már érdemes ingatlant vásárolni. Déry Attila szerint azonban inkább egyfajta kivárás jellemző a befektetőkre, és a lakossági vásárlókra is. Mindenki azt próbálja megtippelni: van-e még lejjebb, esnek-e még az árak, vagy épp ellenkezőleg: jön a növekedés. Továbbra is érezhető piacon a hazai gazdaság jövőjével kapcsolatos általános bizonytalanság.

Déry Attila úgy látja, jelenleg azok jelennek meg a piacon – vevőként és eladóként egyaránt –, akiknél az élethelyzet változása kikényszeríti a lakásváltást. Itt nem is az eladósodásból adódó kényszerértékesítésekre kell gondolni, hanem azokra, akik gyereket vállaltak, vagy más okból döntöttek úgy, hogy ideje egy nagyobb (vagy épp kisebb) lakás felé továbblépniük.

Az új építésű lakások eladása gyakorlatilag megszűnt Magyarországon. A szakemberek a tranzakciók 2-4 százalékára teszik az új építésű otthonokra kötött üzleteket. A leginkább keresett ingatlanok továbbra is a belvárosi, jó infrastruktúrával rendelkező használt lakások. Ugyanakkor a leggyorsabban – 3-3,5 hónap alatt a panelek kelnek el, míg a téglaépítésű házak tulajdonosainak átlagosan 4-4,5 hónapot kell várni a vevőre. A panellakások rövidebb értékesítési ideje már a válság előtt is megfigyelhető volt – ennek hátterében az állhat, hogy a téglaépítésű otthonokkal szemben az anno egy kaptafára készült házgyári lakásoknál jóval kisebbek az eltérések.

Ez meggyorsítja az összehasonlítást és a vásárlási döntéshez szükséges időt is lerövidíti. Bár a válság óta valamelyest „árrugalmasabb” lett a magyar piac, ugyanakkor szinte minden ingatlantípus esetén jellemző az „érzelmi alapú árazás” – magyarázza Déry Attila – azaz a tulajdonosok az érzelmi kötődések miatt nem vagy csak nehezen fogadják el saját ingatlanuk esetében az elmúlt időszak 15-20 százalékos árcsökkenését. Így lehet, hogy az eredetileg meghirdetett árhoz képest átlagosan 13,5 százalék körüli az átlagos árengedmény mértéke.

A fővárosban XIV. kerületi, kilencmilliós és a drága II. kerületi ingatlanokból fogy manapság a legtöbb – áll a Duna House elemzésében. Mindkettőből nagyjából 350 darabot lehet évente eladni, legalábbis így volt ez az elmúlt három évben és nagyjából idén is így alakulhat. Összességében a XI. és a XIII kerületben pörög legjobban a piac: a területen két és fél ezer tranzakció történik egy évben. A drágább –25-50 milliós – lakások piacán az V. és a II. kerület jeleskedik, a II. kerület vezeti az 50 millió feletti lakásvásárlások listáját, a kerületben évi 180 ilyen ingatlan kel el.