Megoldás: egyedül nem megy
A nemzetgazdasági miniszter egy csütörtöki sajtótájékoztatón megerősítette a lapunkban írtakat: a kormány szerdai ülésén tárgyalt a kérdésről és arra jutott, hogy csak a jogi feltételek tisztázása után lehet a devizahitelesek helyzetét gazdaságilag is rendezni. Varga Mihály az MTI beszámolója szerint arról beszélt, hogy az utóbbi időben a témában született ellentétes bírói döntések miatt bizonytalanság alakult ki. A miniszter szerint sokféle gazdasági megoldás létezik arra, hogyan lehet a devizában eladósodott és nehéz helyzetbe került ügyfeleken – magánszemélyeken és vállalkozásokon – segíteni.
A jogi bizonytalanságot azonban a kormány egymagában nem tudja megoldani. A kabinet továbbra is abban érdekelt, hogy mielőbb megoldás szülessen, de ezt csak akkor tudja elérni, ha biztosított, hogy az elképzelés jogszabályi oldalról is megfelelő támaszt kap – hangsúlyozta. Azt azonban, hogy erre mikor kerülhet sor, nem tudta – vagy nem akarta – megmondani.
Mint arról korábban már beszámoltunk, jelenleg mintegy ezer devizahiteles ügyet tárgyalnak a bíróságok, a különféle vitatott kérdésekben azonban máig nem alakult ki egységes gyakorlat. Ugyanabban a perben az első- és a másodfokon eljáró testületek, illetve hasonló ügyekben a különböző bíróságok gyakran eltérően foglalnak állást. A közelmúltban például egy, az OTP ellen indított perben a Pécsi Ítélőtábla semmisnek mondta ki a kamatok és a kezelési költség egyoldalú módosítását lehetővé tevő szerződési kitételt, míg pár nappal később egy másik OTP-s ügyben, ahol az adós ugyanezt vitatta, a Fővárosi Törvényszék elutasította a keresetet.
Előbbi per már a Kúriához került, amelynél mostanra lassan tucatnyi ügy landolt. A legfelsőbb bírói fórum a nyáron foglalt állást az árfolyamrés kérdésében, s az azenpenzem.hu portál beszámolója szerint még az idén várható jogegységi döntés a szerződések egyoldalú módosításáról, valamint arról, mi a teendő abban az esetben, ha a bíróság semmisnek mond ki egy hitelszerződést. Nagyon valószínű, hogy a kormány a Kúria állásfoglalásaira vár, s ahogyan most elvárja a bankoktól, hogy a devizahiteleseknek szánt mentőcsomagban vegyék figyelembe a testület nyári határozatát az árfolyamrés kérdésében, úgy még az idén várható további állásfoglalásokat is beépítené a helyzet rendezésére összeállítandó csomagba.
Csütörtöki sajtótájékoztatóján a nemzetgazdasági miniszter arról is beszélt, hogy további szakmai megbeszélésekre van szükség a kérdésben, ezért a kormány konzultációt kezd a gazdasági szereplőkkel és mindazokkal, akiket a devizahitelek rossz következményei érintenek. (Érdekes, hogy az elmúlt két hónapban a kabinet többször is hangot adott azon elvárásának, hogy a bankok egyeztessenek a devizahitelesekkel, érdekvédelmi szervezeteikkel, a maga részéről azonban ezt eddig nem tartotta fontosnak.)
A devizahitelek folyamatos bizonytalanságot jelentenek a gazdaságban, és mindenki abban érdekelt, hogy mielőbb megoldás szülessen. Olyan feloldása a problémának, amely egyaránt biztonságot ad az ügyfeleknek, a bankoknak és az államnak – szögezte le. A kormány ugyan szeptember elején november elsejéig adott időt a bankoknak arra, hogy maguk rendezzék a helyzetet, most úgy tűnik, ebben is visszakozik a kabinet. Varga Mihály legalábbis csütörtökön arról beszélt, hogy a hitelintézeteknek tovább kell dolgozniuk álláspontjukon.
Szerinte a Magyar Bankszövetség eddigi javaslatai nem alkalmasak arra, hogy a jogszabályi szintű módosítás hátterét képezzék. Hozzátette: a kabinet a Magyar Nemzeti Bank álláspontjának figyelembevételével nem számol a devizatartalék csökkentésével, és amennyiben szükséges, a jegybank piaci árfolyamon tud csak devizát biztosítani a megoldáshoz.
