Ez az a csomag, mely alapul szolgálhat a túlzottdeficit-eljárásnak, amely alól Magyarország idén nyáron került ki. Információink szerint a bizottság úgy számol, a 2013-as hiányszám nem haladja meg a három százalékot, de nem is sikerül olyan „szépre” az eredmény, mint ahogy azt a kormány várná. Forrásaink szerint ez többek között a frekvenciaeladásból befolyó pénz gyors elköltésének következménye. A bizottság által korábban kockázatosnak tekintett e-útdíj brüsszeli értékelések szerint a várakozásoknak megfelelően teljesít, viszont nem sikerült fehéríteni a gazdaságot a pénztárgépek – korábban szintén aggályosnak tartott – NAV-hoz történő bekötésével.

Nem jelent nagy kockázatot bizonyos EU-támogatások öt százalékának visszatartása sem: ez a számítások szerint 75 milliárd forintot tesz ki, de ez több évben jelentkező kiadás, és a bizottság már bekalkulálta. A 2014-es költségvetéssel kapcsolatban információink szerint Brüsszelben nem tetszik, hogy a tavasszal elküldött konvergenciaprogramhoz képest GDP-arányosan 1,5 százalékkal nőttek a kiadások. A pluszkiadásokat adókkal ellensúlyozta a kormány. Ezzel együtt az előrejelzést mindez nem befolyásolja jelentősen, hiszen a feszített büdzsé hiánya is 2,9 százalék.

Brüsszeli értékelés szerint a strukturális hiány viszonylag magas, két százalék körüli, ezen – a korábbi bizottsági ajánlásoknak megfelelően – faragni kéne. A lapunknak korábban nyilatkozó Györkös Péter nagykövet, Magyarország uniós állandó képviseletének vezetője elmondta: ami most releváns, hogy a 2013-as számokat Budapest tudja hozni, és itt nem látnak rizikót sem Brüsszelben, sem Budapesten. A 2014-es büdzsét illetően sem lesznek nagy viták. Információink szerint a bizottságban „politikai étvágy” sincs arra, hogy Magyarország újra napirendre kerüljön.